𝐈𝐟 𝐘𝐨𝐮 𝐖𝐚𝐧𝐭 𝐋𝐨𝐯𝐞 /𝐷𝑎𝑛𝑖𝑒𝑙 𝑅𝑖𝑐𝑐𝑖𝑎𝑟𝑑𝑜/ ¹

𝐶 ℎ 𝑎 𝑝 𝑡 𝑒 𝑟 ~ 68

𝑂𝑙𝑖𝑣𝑖𝑎 𝐻𝑜𝑐𝑘𝑦

- Azért egy kicsit parázok. - szólalt meg halkan Dan, mikor végzett.

- Én is, de tudjuk kikről van szó, szóval igazából nincs miért aggódnunk.

- Igazad van.

- Viszont Jaccel szeretnék még előtte beszélni erről. - mondtam végig gondolva a helyzetet és a reakcióját.

***

- Miért? - ráncolta a homlokát. 

- Nem tudom, csak mielőtt mindenkinek elmondjuk szeretném vele tisztázni. - magyaráztam.

- Értem asszem. - nevette el magát. - Jace és közted szorosabb kapcsolat van, mint mondjuk Maggievel vagy Lilivel, nem? - kérdezte. 

- Mondhatni. Jacet még az árvaházban ismertem meg, miután visszakerültem. Ő volt az egyedüli, aki nem csúfolt ez miatt és éppen ezért nagyon jó barátok lettünk már akkor. Aztán, amikor még évekig ott voltunk együtt Jaccel akkor szinte már tényleg olyanok lettünk egymásnak, mint egy kis család, egy kis két személyes család. Aztán, amikor Jadek jöttek akkor látták, hogy milyen jóban vagyunk, ezért mind a kettőnket örökbe fogadtak és azóta így vagyunk. De ettől függetlenül Jaccel mindig is szorosabb volt a kapcsolatom és ezért szeretném neki külön elmondani. Jace...ő nem csak olyan mintha a bátyám lenne, sokkal több, mert tényleg ott volt mindig nekem és tartotta bennem a lelket, amikor kellett és ez fordítva is így volt és nem tudom. Szerintem ő is jobban örülne, ha előbb tudná. - magyaráztam neki idegesen, mert féltem, hogy nem fogja érteni. Egy kicsit megnyugodtam, mikor láttam elmosolyodni.

- Akkor mikor jön hozzánk Jace? - kérdezte, mire felhúzott szemöldökkel néztem rá.

- Ki mondta, hogy jön? 

- Én.

- Tessék?

- Drágám nincs 3 napja, hogy műtöttek és amúgy is pihenned kell, nem fogunk 5 órát utazni így. - rázta meg a fejét.

- Na és azt ki mondta, hogy te jössz? - húztam az agyát már direkt, mire csak egy unott pillantást küldött felém. 

- Liv, ne szórakozz velem. Azt végképp nem hagyom, hogy egyedül vezess 5 órát. Soroljam, hogy miért vagy rájössz magadtól? - vonta fel a szemöldökét.

- Sorold. - húztam vigyorra az ajkaim, hogy jobban idegesítsem őt.

- Először is és ami a legfontosabb, hogy terhes vagy. Nem vagyok se hülye, se felelőtlen, hogy hagyjam, hogy ennyit vezess. Vigyázni akarok rád és a picire is és fogok is, ezért biztos nem hagyom, hogy ennyit utazz, vezess. Másodszor még mindig 3 napja műtöttek. Harmadszor meg nagyon nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy most egy percre is magadra hagynálak. - mondta égő tekintettel.

- Mondtam már, hogy rohadt szexi vagy, amikor sötétebben csillognak a szemeid vagy amikor ideges vagy? - döntöttem oldalra a fejem egy picit, mire hihetetlenkedve felnevetett.

- Figyeltél te egyáltalán rám?

- Igen. Van 3 combos érved, ami miatt nem mehetek Sydneybe. - bólogattam.

- Na jó, majd beszélünk, ha sikerült egy kicsit megkomolyodnod. - mondta sóhajtva, majd egy új dobozt tett az asztalra, amiből elkezdett kipakolni.

- Látod Momo, Dan jó csicskásnak is. - simogattam a cicám, aki a fejét a hasamra tette és dorombolni kezdett.

- Remélem tudod, hogy még mindig hallak.