Király páros /Bts Jimin FF/

26.

Ez nem lehet igaz? Ugye? Nem lehetek egy szobában vele, három napon keresztül! 

- Akkor megkaptátok a szobabeosztásokat, három nap múlva indulunk - Közölte a tanár jókedvűen. - Most mehettek.

Mindenki pakolászni kezdett, hogy végre haza menjen. Én is a táskámba süllyesztettem a kis centit, amin a szobatársam neve szerepelt és eltettem a könyvemet is, hogy hazavigyem a hétvégére, ha tanulnom kellene belőle. Felálltam a helyemről és lassan elkezdtem kifele sétálni az épületből.

- Tanárnő! - Léptem oda a tanáromhoz, aki a szobabeosztásért felelt.

- Igen? - Mosolygott rám.

- Elnézést, de nem úgy volt, hogy nem lehetnek koedukált szobák? - Kérdeztem. - Úgy értem én fiú szobatársat kaptam.

- Tudom, Iseul, de másképp nem jött volna ki az osztály létszáma - Magyarázta. - Egyedül is lehettél volna, de mivel az egyik kísérő tanár a családtagod, nem éreztem gondnak, ha egy szobába raklak vele. Így sem ő, sem te nem lesztek egyedül, ráadásul így egy szoba árát megspóroltuk.

- Értem - Bólintottam. - Köszönöm, viszlát.

- Viszont látásra!

Kibattyogtam az iskola kapuján és közben szitkozódtam magamban. Jimin-nel egy szobában három napon keresztül? Szép lesz, mondhatom! És hogy a rokonom? Egy nagy fenét! Persze erről senki sem sejt semmit, és ez így van jól, de akkor is, nem éreztem, hogy ez annyira jó döntés lett volna. Főleg az, hogy amint hallottam, csak kétágyas szobák vannak és most imádkozhatunk, hogy a tizenöt szoba közül ne pont abba az ötbe kerüljünk, ahol franciaágy van, hanem a többi tíz egyikébe, ahogy egyes fekhelyek vannak. Mert értem én, hogy ő életem párja, de azért csak ne siessünk el semmit!

- Iseul! - Hallottam meg egy hangot a hátam mögül.

Megtorpantam és hátrafordultam, hogy bevárjam az utánam kocogó JinSu-t. Lelassított mellettem, aztán egymás mellett sétálva indultunk tovább.

- Szia - Köszöntem neki.

- Várod már a kirándulást? - Mosolygott.

Várni várom, csak az éjszakákat nem, hogy egy szobában legyek vele.

Bólintottam és mosolyogtam.

- Jól fog jönni egy kis kikapcsolódás a vizsgák előtt - Feleltem.

- Igen, szerintem is jó ötlet volt - Értett egyet a srác.

- Voltál már ebben az erdőben? - Kérdeztem rá a helyszínre, ahol a "táborunk" lett szervezve.

- Nem, de rákerestem a neten és állítólag nagyon szép - Mosolygott.

- Milyen? 

- Sima erdő, csak van egy tisztás a közepén, ahová felépítették ezeket a faházakat, ahová el leszünk szállásolva - Vont vállat. - Azt írták, hogy az erdőben van egy turistaút, ahová gondolom a túránkat szervezték, kisebb dombokkal meg ilyesmikkel.

- Milyen hosszú? - Féltem előre a terepsétától.

Ismét megvonta a vállát.

- Nem tudom, de szerintem több órás lehet - Találgatott. - Főleg, mire az egész osztályt összeszedik meg együtt tartják, meg mindenki megáll fényképeket csinálni.

Bólogattam.

- Igen. Azért jól hangzik - Mosolyodtam el én is. - Szeretek túrázni.

- Tudom - Nézett rám JinSu. - Együtt is sokat jártunk el.