Király páros /Bts Jimin FF/

62.

Elfáradtam, de nem mondhatnám, hogy el tudtam volna aludni. A szeretkezés okozta fájdalmak, gyönyörök, idegesség és új élmények teljesen leszívták az energiámat, de mégis felment az adrenalin szintem miatta. Csak feküdtem az ágyon és végre normalizálódott a légzésem. Csak ekkor vettem észre, hogy mennyire kiszáradt a torkom és a szám a folytonos sóhajoktól és nyögésektől. Jimin oldalt, felém fordulva pihegett az ágyneműben. Haja kócos és izzadt volt az előbbi aktus miatt, amit szavak nélkül is meg tudtam mondani, mennyire élvezett, hiszen hetek vagy talán hónapok óta vágyott erre. Meztelen teste fáradtan esett a matracra, mellkasa sűrűn mozgott fel és le, ahogy a levegőt szedte a fárasztó munka után. 

Rám mosolygott, ahogy felnyitotta a szemeit és meglátta, hogy nézem. Én is elmosolyodtam és már majdnem fel is nevettem boldogságomban. Nagyon jó volt, annak ellenére, hogy fájt. Természetesen tisztában voltam vele, de Jimin annyira gyengéd és óvatos volt velem, hogy szinte percek alatt elfeledtette velem a kínokat és már legközelebb csak a gyönyörre eszméltem fel a vad, mély csókja közben, amivel a figyelmemet terelte. Megbíztam benne és bár csak pár hónapja ismertük egymást, mégis úgy éreztem, hogy évek kapcsolata húzódik kettőnk között, köszönhetően az angyali köteléknek.

Jimin felemelte a kezét és fáradtan az arcomra ejtette. Ujjaival lágyan végigsimított a felhevült bőrömön és a fülem mögé tűrt egy tincset.

- Köszönöm - Mosolyogta a szót.

Közelebb csúszott és egy gyors csókot nyomott a kiszáradt számra. Visszaejtette a fejét a párnára és lehunyta a szemét, ahogy egy mély levegőt vett. Nevettem a fáradtságán és én is megsimogattam az arcát, utána pedig csapzott haját túrtam fel, amire jólesően felsóhajtott, mivel levegőt engedtem a bőrére. 

- Én köszönöm - Válaszoltam.

- Nagyon fájt? - Kérdezte, amikor visszanyitotta a szemét és vöröslő tekintettel kurkászott az én, narancsos íriszeimben.

Apró mosolyra húzódott a szám és megrántottam a vállam.

- Nem volt vészes - Suttogtam. - Vigyáztál rám.

Jimin elmosolyodott és bólintott. Elégedett volt, ahogy én is. Végre megkaptuk azt, amire mind a ketten vágytunk, csak visszafogtak a saját korlátaink. Én magától az alkalomtól rettegtem, Jimin pedig saját magától és a félelmétől, hogy nem tudja majd kontrollálni magát. Igen nehezen ment neki, látszott rajta tisztán, hogy a mozgását mennyire visszafogja, hogy ne okozzon nekem semmiféle gondot. Csak remélni tudtam, hogy az idő múlásával majd leszek annyira felszabadult, hogy gátlások nélkül elengedi magát és a mozgását.

- Jimin? - Leheltem a nevét.

- Hm? - Morogta a párnába.

- Nekünk nem kellett volna - Kerestem a megfelelő szavakat, hiszen nem tudtam rendesen megfogalmazni a kérdésemet. - Szóval a vérkötelék...

Két mondatból csak sikerült összetenni egy értelmetlent, de nem izgatott. Az agyam még mindig Jimin testén járt és minden érzékemet lekötötte, hogy szinte még mindig éreztem magamon az izmos férfit. Fülemben még mindig visszhangoztak a jóleső sóhajai és nyögései, amitől még inkább beindult a fantáziám és sokkal könnyebben ment a dolog.

Jimin elmosolyodott és gyengéden megsimogatta a hajamat.

- Elég volt egyszerre egy lépcső - Felelte. - Azt akartam, hogy ezen ess túl először úgy, hogy semmi másra nem figyelsz, csak rám. 

- Megvolt - Nevettem fel halkan.

- Magával ragadó figyelem volt - Vigyorodott el.

Szemeit megint lehunyta és újabb mély lélegzetet vett, ahogy a teste lassan lenyugodott a hosszas izgalmak után. 

- Majd ha néhány szeretkezésünk után eljutunk arra a pontra, hogy gátlástalanul fogod élvezni, akkor jöhet a kötelék - Magyarázta a gondolkodásmódját.

Bólintottam, hiszen reális volt. Nem tudtam volna elképzelni, hogy hogyan tudtam volna elengedni magamat, ha folyton arra gondolok, hogy valamelyik pillanatban meg kell, hogy kössük a 'szerződést'. 

- És ez hogy megy? - Tudakoltam.

- Hm? - Jimin szemei ismét felnyíltak és felvonta a szemöldökét. - A kötelék?

- Aha - Bólogattam. - Úgy értem, mikor kell megcsinálni?

Jimin mosolyogva megrántotta a vállát. A hátára gurult és egyik kezét a feje alá tette, hogy kényelmesen elhelyezkedjen rajta, amitől megnyúltak és kidomborodtak az izmai mind a karján, mind az egész felsőtestén. Megnyaltam a számat, ahogy végignéztem anyaszült meztelen testén. Nem izgatott, hogy pár perccel ezelőtt hagyott el, hihetetlen kívánatos volt. Másik keze még mindig a körülöttem szétterülő hajamat piszkálta, de elvette a kezét és kitárta. Csuklómozdulattal jelzett, hogy bújjak közelebb, amit boldogan teljesítettem. Mosolyogva kúsztam közelebb a meleg testéhez. Fejemet a mellkasára hajtottam, míg egyik lábamat átraktam az ő lábán, ahogy felé fordulva átkaroltam. Felül lévő kezemet a hasára simítottam és szüntelen elégedettséggel rajzolgattam körbe a kidolgozott izomkockákat. Jimin visszahúzta a kezét és a vállamnál karolt át, hogy szorosabban tartson magánál, majd ujjaival apró vonalakat húzva kezdte el simogatni a felkarom forró bőrét.

- Mindegy, mikor csinálod - Válaszolta meg a kérdésemet. - A szüleim azt mondták, hogy akkor lesz a legerősebb, ha szeretkezés közben csinálod. Akkor állítólag elsöprő élmény, rádob egy lapáttal az amúgy sem rossz dologra - Elmosolyodott és rám nézett.

Bólogattam, hogy értem. Elmosolyodtam, ahogy a homlokomra nyomott egy gyors puszit, majd visszafeküdt a párnára és a kezére.

- Külön-külön is lehet - Folytatta a beszámolóját. - Mondjuk, ha először iszol, és rögtön utána szeretkezel, vagy fordítva. Úgy is kialakul a szent kötelék, de akkor kétszer kis élmény, nem pedig egyszer egy hatalmas.

- Hm - Bólogattam értelmesen, ahogy felfogtam a szavait. - És te hogyan szeretnéd?

Jimin vett egy mély levegőt és hangosan kifújta. Tekintetét a plafonra szegezte és kicsit lebiggyesztette a telt ajkait, ahogy elgondolkozott, számba véve az összes lehetőséget. 

- Közben - Választott. - A legerősebb köteléket akarom veled, méghozzá egy dübörgő aktus közben.

Felém fordult és féloldalas mosolyt villantott. Én is elmosolyodtam és megforgattam a szememet. Végül is, igaza van, jobb egyszer egy fantasztikus érzés, ráadásul így a legerősebb. Megdobbant a szívem, ahogy rágondoltam, hogy ezt akarja, vagyis nem akar elhagyni és elveszíteni. Én sem akartam, hogy bármi történjen, én is szintén ezt választottam volna. Jimin a legjobb társ, akit valaha is kívánhattam volna magamnak és az a legkevesebb, ha megadjuk magunknak ezt a lehetőséget az örökké együttlétre, ahogy annak lennie kell.