Király páros /Bts Jimin FF/

29.

Vártuk, hogy mindenki megérkezzen a megbeszélt helyre, reggel hétkor. Külön busszal mentünk az erdei házakhoz, de az, hogy miért kellett ilyen korán indulni, az mindenki számára rejtély maradt. Állva el tudtam volna aludni, még szerencse, hogy a bőröndömre rá tudtam támaszkodni, különben biztosan eldőltem volna.

- Álmos vagy? - Suttogta a fülembe Jimin.

Nem válaszoltam, csak bólogattam. A pislogásaim úgy néztem ki, hogy lehunytam a szemem, majd három másodperc múlva nyitottam fel őket.

- Dőlj ide - Mosolygott rám Jimin.

Meg sem várta a válaszomat, bal kezével átkarolta a mellkasomat és a sajátjának húzott. A hátam nekipréselődött az izmos felsőtestének, mire azonnal kipattantak a szemeim. Forróság öntött el és a szívem úgy vert, hogy biztos voltam benne, hogy érzi a karján, amelyikkel magánál tart. Nagyon jó érzés volt ott lenni a karjaiban és hihetetlenül kényelmes volt rádőlni. Végül is, egy öleléssel már el lehetne kezdeni a kapcsolatunkat, ha már hetek óta tudjuk, hogy csak egymáséi vagyunk, mint párok. Még meg sem öleltük egymást soha, nemhogy a csókig eljutottunk volna vagy esetleg még tovább.

Hátrahajtottam a fejem, ami a mellkasa tetejére érkezett meg és lehunytam a szememet, hogy pihenjek addig is, amíg meg nem érkezik a teljes csapat. Aztán abban is biztos voltam, hogy a három órás buszutat és végig tervezem aludni. Jimin az állát a fejem búbjára tette és úgy pihent. Elmosolyodtam és élveztem a hihetetlen közelségét, ami rakétakilövést szított a mellkasomban. A lassú, nyugodt levegővételei a homlokomra csapódtak, ami nagyon csikizett, ezért kénytelen voltam halkan felnevetni.

- Mi az? - Kérdezte Jimin és elengedett.

Szembe fordultam vele, még mindig vigyorogva és a homlokomat dörzsöltem.

- Csikizett, ahogy rám fújtad a levegőt - Magyaráztam.

- Ó - Nevetett fel ő is halkan. - Akkor ülj le a bőröndödre és úgy dőlj nekem - Ajánlotta.

Mosolyogva és zavartan bólintottam. Megfordultam és a lábam közé véve a bőröndömet leereszkedtem rá. Jimin mögém lépett és a vállamnál fogva hátrahúzott, hogy így most a fejem a hasán kössön ki, a hátam pedig a combjain támaszkodjon. Nyeltem egyet, ahogy a lábai és a hasa izmai is megfeszültem alattam. Vettem egy mély levegőt és megpróbáltam nem arra gondolni, hogy a hasa és a lábai között félúton van valami, ami még tartja a testsúlyomat. 

Jimin a vállaimra tette a kezét és a hüvelykujjaival apró köröket írt le a pulcsimon keresztül a bőrömre. Nagyon nyugtató volt és szinte azonnal el tudtam volna aludni, ha nem hasítja ketté a levegőt-és a hallójárataimat- a tanár rikácsolása, miszerint a létszámellenőrzés szerint mindenki megvan, felszállhatunk a buszra.

A szobabeosztást követve kellett helyet foglalnunk egymás mellett, hogy ne legyen vita, ki-ki mellé ül le. Ez azt jelentette, hogy én nemhogy három napon és két éjszakán keresztül élvezhettem Jimin társaságát, de még plusz három óra oda és plusz három óra vissza, amivel bővítette ezt az időtartamot.

Felszálltunk a hátsó ajtón és a leghátsó sorban foglaltunk helyet magunknak. Szerettem mindig ott ülni, ha buszútról volt szó, mert így senki nem zavart és csak egyetlen pár ült mellettünk, senki mögöttünk és a többi oldalon. Nyugis volt és kényelmesen lehetett aludni. Jimin ült az ablak mellé, hogy én a folyosó mellett lehessek és tudjak beszélgetni a mellettünk lévő egyetlen párossal, két jó barátnőmmel az osztályból, HaEun-nal és JiSoo-val. 

-------

Alig kellett húsz perc és a zajos busz elcsendesedett. Mindenki a párjára vagy az ablakra dőlve pihent és aludt. Jimin zenét hallgatott mellettem, kényelmesen hátradöntve a fejét. Nem aludt, mert a ritmusra járt a lába, valószínűleg fejben már megint táncolt, ahogy én is gyakran csinálom. Lejjebb csúsztam az ülésen és kényelmesen elhelyezkedtem, hogy végre én is aludjak egy keveset. 

*Jimin POV*

Éreztem, hogy Iseul vergődik mellettem. A buszon alvás nekem sem a legkedvesebb időtöltésem, mert nem lehet azt csinálni. Kényelmetlen és rázkódik, mire elaludnál, vagy belemegy egy nagy kátyúba a busz, hatalmasat fékez, vagy belevilágít a szemedbe egy utcai lámpa, képtelenség itt elaludni.

Kihúztam a fülemből az egyik fülhallgatót és felé nyújtottam. Kérdőn nézett rám, mire csak elmosolyodtam és meglengettem előtte a tárgyat. Mosolyogva elvette és a fülébe tette. Hátrahajolt, de még mindig fészkelődött. Sóhajtottam egyet és reméltem, hogy éjszakánként nem így alszik, mert akkor kalandos három napunk lesz. Felemeltem a jobb karomat, mire megint kérdőn nézett rám. Balommal jeleztem neki, hogy jöjjön közelebb. Szemmel láthatóan nyelt egyet, amitől mosolyognom kellett. Tetszett, hogy ilyen könnyedén ilyesfajta reakciókat váltok ki belőle. Egy másodpercig csak bambult, mire végre megmozdította magát és közelebb csúszott az ülésen. Megforgattam a szemem és átnyúltam a vállán. Megfogtam mind a két kezemmel a felkarját és majdnem háttal fordítottam magamnak. Lehúztam őt a mellkasomra és úgy, hogy én is a hátammal dőltem az ablaknak, nagyon kényelmes volt. Éreztem, hogy megfeszül a karjaim között, ezért engedtem a szorításomon, helyette finomat simogatni kezdtem a karját. 

Percek múlva már nyugodtan feküdt a mellkasomon, én pedig örömmel karoltam át a vállát, hogy magamnál tartsam kényelmesen. Felhúzta a lábait az ülés szélére, hogy még kényelmesebben tudja tartani magát és kényelmesebben tudjon feküdni.

Egyszer csak kihúzta a füléből a fülhallgatót és mosolyogva visszaadta. Elvettem tőle, de értetlenül bámultam rá. Távolabb csúszott tőlem, hogy a feneke majdnem az ő ülésének a legszélén volt, aztán eldőlt, hogy a feje az ölembe érkezzen. Mosolyogva figyeltem, ahogy kényelmesen elhelyezkedik a combomon, miközben nagyon kellett uralkodnom magamon, hogy ne gondoljak rosszra. Lehunyta a szemeit és sóhajtott egyet. Jobb kezemben megfogtam a telefonomat és az oldalára támasztottam, balommal pedig a hajához nyúltam és simogatni kezdtem a hosszú, selymes tincseit. Tettemre egy apró mosoly jelent meg a száján és egy mély levegőt vett. Elmosolyodtam, tudtam, hogy szereti. 

*Iseul POV*

Nyugtató volt, ahogy a hajammal játszott, beletúrt, az ujja köré csavart egy tincset és simogatta. A fejbőröm bizsergett, akárcsak az egész testem. Kellemes, otthonos érzés volt, amit el tudtam viselni egész életemben-és el is fogok.