Sok barátom volt, a szüleimmel jól kijöttem és volt egy szerelmem is. De egyvalamit senki nem tudott... hogy valami nincs rendben velem. Amiket néha kívánok, a vízióim, az álmaim, a tetteim... nem voltak normálisak és ezt a szüleimen kívül senki nem...
- Mit vegyek fel? - Kérdeztem, leginkább magamtól.
A bőröndöm felett guggoltam és a ruháim között kotorásztam, amiket nem tettem ki Jimin szekrényébe erre a tíz napra, mert nem igazán láttam szükségüket. Ezek leginkább elegáns és az edző holmijaim voltak. Bár az elmúlt napokban nem igazán volt egyetlen ruhám sem agyonhasználva, tekintve, hogy szinte minden nap bugyiban és egy pólóban lófráltam, Jimin pedig alsónadrágban, maximum egy szabadidő alsóban.
- Miért, kinek akarsz tetszeni? - Kérdezte Jimin az ágyról.
Mobilját letette maga mellé a matracra és hasra gurult úgy, hogy a feje már szinte lelógott az ágyról felém. Mosolyogva ránéztem és odahajoltam hozzá.
- Neked - Válaszoltam és a feleletem mellé egy rövid csókot társítottam.
- Akkor leginkább semmit - Húzta kacér mosolyra a száját.
- Akkor meztelenül menjek? - Fordultam vissza a bőröndhöz, hogy tovább nézelődjek.
- Hm - Bólintott a férfi.
- Oké, de akkor más is látni fog, ugye tudod?
- Nem! Nem, nem, nem! - Tiltakozott hirtelen, mire felnevettem. - Senki nem nézi meg azt, ami csak az enyém!
Sietve leugrott az ágyról és mellém guggolt. Kivett pár ruhadarabot és maga előtt kiterítve megnézegette őket, majd az ölembe kezdte hajigálni a darabokat.
- Ezt vedd fel - Dobott oda egy leggingst. - Meg ezt és ezt is.
Nevetve kapdostam el a repülő ruháimat.
- Jimin, táncolni megyek, nem a pingvinekkel spanolni - Röhögtem.
Jimin megállt és leült a földre. Komolyan a szemembe nézett és az ölemben heverő nadrágra, toppra és pulóverre mutatott.
- Ez eltakarja majd, ami csak az én szememnek való - A végén elvigyorodott, büszkeséggel teli arccal.
- Akkor sem lát senki semmi különöset, ha ebben és ebben megyek - Mondtam és előrehajoltam, hogy a kezembe vegyek két darabot, ami a felforgatott ruhakupac tetején állt.
Jimin szúrós szemekkel vizslatta a két kezemben tartott rövidnadrágot és lenge crop-topomat. Lassan felnézett rám, mintha azt várná, bejelentem, hogy csak vicceltem, aztán egy szó nélkül magamra veszem a téli szerelésemet, nagykabátomat és bakancsomat. Felvonta egyik szemöldökét és tényleg azt hittem, kétségbeesik a választásomtól. Lassan megingatta a fejét és kivette a kezemből az általam választott dolgokat.
- Jimin - Sóhajtottam. - Nem fogok hosszú izékben táncolni - Jelentettem ki és megcsippentettem az ölemben lévő hosszúnadrág szárát és visszaejtettem a helyére.
- Miért nem? - Félrebiccentette a fejét.
- Mert kényelmetlen és meleg - Válaszoltam.
- De nem akarom, hogy sokat mutass másoknak - Jelentette ki határozott, mély hangon.
Vettem egy mély levegőt és hangosan kifújtam.
- Csak hülyéskedtem, amikor ezt mondtam - Tájékoztattam.
Jimin határozottan megrázta a fejét. Kinyújtotta a kezét és megfogta a derekamat. Aprót rántott rajta, mire én felfogva a jelet, a térdemre támaszkodtam és lassan elaraszoltam az előttem, nyújtott lábakkal ülő férfi felé, a lábai két oldalán menetelve. Amikor elé értem, beleültem az ölébe és mosolyogva átkaroltam a nyakát. Jimin is elmosolyodott és a derekamra fonta izmos karjait. Felpipiskedett és egy aranyos csücsörítéssel jelezte, hogy puszit szeretne kérni. Boldogan hajoltam lejjebb, hogy a szájára tapadjak egy gyors csókra.
- Ismerem az egyetememet - Mondta. - Elég sok olyan srác van, aki akkor is megrontana, ha nem akarnád úgy, hogy észre sem veszed.
Bólintottam, hiszen az arckifejezése nagyon komolynak tűnt. Nem akartam és nem is tudtam volna veszekedni egy ilyen értelmetlen témán. Talán tényleg igaz és mi nem tudunk összeveszni, hogy gondtalanul legyünk együtt örökre? Nem is bánnám, nem szeretnék rosszban lenni Jimin-nel egyetlen percre sem.
- Egyezzünk meg - Ajánlottam.
Jimin biccentett egyet, jelezve, hogy hallgatja a feltételemet.
- Felveszem a hosszúnadrágot, de cserébe olyan felsőt veszek fel, ami nekem tetszik - Mondtam.
Jimin elhúzta a száját, ahogy elgondolkodott. A szemembe nézett a vöröses-narancsos íriszeivel és próbálta kitalálni, melyik felsőmet is szeretném felvenni. A bőröndöm felé fordult és gyorsan lecsekkolta a ruháimat, amik össze-vissza álltak éppen.
- Oké - Sóhajtott.
Mosolyogva bólintottam és felálltam az öléből, hogy fel tudjak öltözni. Vettem a szürke szabadidő alsót, amit Jimin a többi hosszú ruhával együtt dobott az ölembe és kikaptam egy kék, elöl cipzározható toppot, ami alig volt nagyobb, mint egy melltartó, de rendkívül kényelmes darab volt és nagyon sokat táncoltam benne. Szerettem látni a testem és az izmaim mozgását, így sokkal könnyebb volt javítani a saját hibáimat.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Te nem öltözöl? - Néztem Jimin-re, amikor már majdnem kész voltam.
Sóhajtott és még egyszer végignézett a felszerelésemen. Lassan megingatta a fejét és feltápászkodott a földről.
- De, csak utálom kihagyni, amikor szó nélkül kapok egy kis show-t - Vigyorodott el.
Nevetve megdobtam a kezemben tartott, amerikai zászlóval díszített pulóverrel, amit ő könnyű szerrel elkapott a levegőben és mosolyogva visszadobott.
Azt is felvettem magamra, hiszen a falatka felsőmben csak táncolni szándékoztam, nem pedig az egész városnak megmutatni magam. Közben Jimin egy egyszerű mozdulattal kivette a legfelső, egyszerű, fehér pólót a szekrényéből és magára kapta a fekete, szaggatott nadrágjához. Hajába beletúrt, amit imádtam nézni. Sokszor csinálta, valamilyen szokássá válhatott már, de nem bántam. Ahogy az ujjai elvesztek a puha hajában, feltolták és látni engedték a homlokát, aztán egy hangtalan puffanással, kissé kócosan rendeződve hullottak vissza a helyükre a hajszálak, órákig tudtam volna nézni, ahogy ismételgette a mozdulatot.
- Mehetünk? - Mosolygott rám.
Bólintottam és megfogtam a kezét, amit kinyújtott felém.
