Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

×EIGHTEEN×

Remegve és gyomorgörcsel léptem át az iskola kapuit ahol egyből minden szem rám szegeződött. Lehajtott fejjel szaladtam végig a folyosón, közben elég sok megvető pillantást kaptam. Berohantam a terembe ahol Jungkook ült a helyemen.
-Tűnj innen. - morogtam.
-Csak, akkor, ha meghallgatsz. - figyelt végig.
-Ezt elfelejtheted. - nevettem gúnyosan.
-Min Hee. Tudom, hogy tudni akarod, hogy miért tettem. Nem tudom miért csinálod ezt. - rázta fejét.
-Mert cseszettül nincs kedvem veletek egy rohadt légtérbe lenni. Vagy elmész vagy én fogok elmenni. - közöltem mérgesen.
-Valld már be, hogy lefeküdtél Do-yunnal. - kiabált, de amint kimondta ijedten nézett rám.
-Tessék? - kerekedtek ki szemeim.
-Valld be! Tegnap előtt lefeküdtél vele. - könnyezett be.
-Te szívtál valamit? Senki nem feküdt le senkivel. Főleg nem én. Úgy ismersz, hogy egyből lefeküdtnék valakivel? Ráadásul pont vele? - akadtam ki.
-Miért hazudsz? - állt fel majd közelebb jöt.
-Az anyámat, hogy rohadtul végig szenvedtem miattad az összes napot. Senkivel nem találkoztam, nem beszélgettem, de főleg nem feküdtem le senkivel. Nem mással enyelegtem hanem rohadtul bőgtem. - kezdtem sírni.
-Min Hee. - ölelt meg.
És akármennyire is akartam, nem tudtam ki jönni öleléséből. Ugyanis hiányzott egy ilyen.
-Jungkook. - hallottam meg mögülem Taehyung szavát.
-Te takarodj innen! Átvertél. Mire volt ez jó? - engedett el Jungkook majd elkezdtett kiabálni.
-Nyugi. - nyugtatta a fiú.
-Nem, nem nyugszom! - vert be egyet a fiúnak.
-Jungkook! - fogtam meg a karját.
-Jeon! - ütött a hasába Tae.
-Áljatok már le! - kiabáltam amire mindkettőjük felfigyelt.
-Elmagyarázná itt valaki, hogy mi történik? - akadtam ki.
---
-Hogy tehette? - járkáltam össze-vissza a szobámba Jungkook előtt.
Mint kiderült mindennek Taehyung volt a főpontja. Ő buzdította Ji Nát, hogy csinálja ezt és mindenkivel beetette, hogy lefeküdtem Do-yunnal. Még mindig nem tudom, hogy hogy tehette. Jungkook is mindent elmesélt és azon kívül, hogy megcsalt már nem annyira haragszom rá.
-Nem tudom. A legjobb barátom. - tehetetlenkedett a fiú.
-Legalább hamar kiderült. - sóhajtottam.
-Igen. Bár Ji Na mivel Taeval jár ezért a fiúnak hisz. Ez azért kicsit kiakasztó. - állt fel Jungkook.
-Hihetetlen, hogy kifogtuk azokat a barátokat akikre nem is lehet számítani. - álltam vele szembe.
-Az azért érdekes, hogy a srácokat nem rángatta bele. - csodálkozott.
Amint kimondta anya léptek be az ajtón.
-Szia Min Hee.. és Jungkook. - nézte érdeklődve a fiút.
-Hello. - intett a fiú.
-Hogy-hogy? - mutatott rám és Jungkookra felválltva.
-Majd elmagyarázom. - legyintettem.
-Rendben. - mosolygott és kiment.
-Nekem mennem kell. - fordult felém.
-Oké. - sóhajtottam.
-Bocsi, hogy megkérdezem, de hol vannak a Rózsák? Hogy-hogy nincsegy Rózsa szobájába ilyen gyönyörű virág? - vette fel táskáját.
-Amióta nem vagyunk együtt elvittem. Nem szerettem volna egyfolytában sírni. - nevettem kínomban.
-Akkor holnap találkozunk. Szia Rózsá..Rózsa. - mosolygott majd kiment.
Valamilyen szinten jól esett egy kis baráti társaság. De azt nem fogom egyhamar elfelejteni, hogy átvert és megcsalt. Azt nem..
Lementem a nappaliba ahol anya érdeklődve várt.
-Én miattam ment el? - vetett rám egy ijedt pillantást.
-Nem. Vagyis.. nem tudom. Lehet inkább apa miatt. - nevettem.
-Jaj. Ne haragudj, nem akartam elküldeni. - rohant oda hozzám.
-Te kedveled Jungkookot? - fordítottam el kissé a fejem.
-Aranyos,helyes és illik hozzád. Bár.. az igaz, hogy megcsalt. - pillantott maga elé.
-Hát.. az igaz sajnos. Pedig én tényleg szerettem. - sóhajtottam majd mindent elmeséltem anyának majd a később megérkező apukámnak.

Hosszú idő után, de újra itt!
By:10flower01