Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

THIRTY-TWO

Másnap, rámnem jellemző gyorsasággal keltem fel majd ültem oda törökülésbe Jungkook mellé, hisz kíváncsian vártam mit akart.
-Jézusom, mit keresel itt? - nyüglődött Jungkook mikor arasznyira kinyitotta a szemeit azonban azonnal hátat fordított nekem mire a mosoly lefagyott az arcomról.
Gyorsan átszaladtam a másik irányba majd lekönyököltem az ágyára és úgy figyeltem.
-Neked letörölhetetlen a mosoly az arcodról?
Vagy mi van veled? - nyitotta ki jobban szemét.
-Tegnap mondani akartál valamit, aztán apa bejött és nem fejezted be. Aztán én meg túl kíváncsi vagyok. - könyököltem miközben a közelsége miatt zavaromba szemeimet vittem össze-vissza.
-El is felejtettem. - nyüglődött és szemét erősen dörgölni kezdte.
-Én meg egész este ezen gondolkoztam. Köszönöm, Jeon. - álltam fel durcásan majd lebagtattam a lépcsőn anyáékhoz.
-Hogy-hogy fent vagy ilyen korán? - iszogatta kávéját anya.
-Érdektelen. - legyintettem sóhajtásomat követően majd a kanapéra vetettem magam.
Egy ideig ott feküdhettem úgyanis időközben Jungkook is lejött táskájával a hátán.
-Végre. - forgattam meg szemeim.
-Most az a baj, hogy nem mondtam el? - nevetett.
-Tehát eszedbe jutott. Jaj, de ügyes vagy. - mosolyogtam gúnyosan majd az ajtóhoz léptem.
-Csak azt akartam, hogy tényleg ne haragudj azért ami a múltban történt. Sajnálom, oké? Nekem is fájt, hogy elvesztettelek. - fogta meg karom.
-És ezért inkább ölésre kínáló szavakat vágtál a fejemhez. - vontam fel a szemöldököm.
-Menjetek már, elkéstek. - kiabált ki apa a konyhából.
Nagyot sóhajtottam majd kinyitottam az ajtót és Jungkook társaságában elindultam az iskolába.
-Magamat is rendesen tönkre tettem. - vágta zsebre kezeit.
-Az észrevehető volt. - játszadoztam kabátommal.
-Elfelejthetjük? - fordutl felém kissé.
-Hát örökkre sose fogom, hisz ekkor volt az első és őszintén remélem az utolsó öngyilkossági kísérletem magam ellen. Nehéz lenne. - nevettem kínomba.
-Akkor csak ne legyünk rosszba. - kérlelte.
-Talán. - köszörültem meg torkom majd az iskola kapuját nagy lendülettel kinyitottam ami szerencsétlenségemre jól neki is vágtam egy lánynak.
-Bazdmeg! - ordított fel.
-Bocsi. - kerekedtek ki szemeim.
-Ki a tököm vagy? Ohh, Jungkook baba! - örült meg majd a fiúnak ugrott.
-Értem. Én megyek. - fújtam ki nagy levegőm majd az épület felé siettem.
Gyors léptekkel mentem a folyosókon mikor a lépcsőhez érve valaki nekem jött aminek hatására a lépcsőre estem.
-Ohh, baszki. - szorongattam sebes térdem.
-Ne haragudj! - nézett velem szembe egy fiú.
-Mindegy. Ennél rosszabbul már ugyse indulhat a napom.
-Tényleg, bocsi. - segített fel.
-Vagy mégis. - néztem összeszorult gyomorral messzire amint láttam, hogy Jungkook szenvedélyesen csókcsatájában van a lánnyal akivel nemrégen találkoztam.
-Ez most komoly? - akadtam ki.
-Mi van? - próbálta kivenni mit nézek lassan könnyes szemekkel.
-Ekkora köcsögöt. - folytattam kiborulásom.
-Kit nézel? - értetlenkedett
-Jungkookot. Ismered? - fordultam felé.
-Persze, a legjobb barátom. - vont vállat.
-És ő a barátnője? - mutattam a lány felé.
-Ja, tegnap előtt jöttek össze. Miért? Kije vagy? -nézett rám.
-Nagyon hosszú történet, legyen annyi elég, hogy együtt voltunk régen és most vele kell egy házba élnem miközben próbál engem fűzögetni kissé. Régen Busanban éltünk és..
-Elmesélheted, mert látom teljesen ki vagy. - nevetett.
-Tényleg? - néztem aranyosan rá.
-Persze. - bólintott.

By:10flower01