Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

FORTY-NINE

Mielőtt elolvasnátok! Nagyon, de tényleg, nagyon köszönöm a 13K olvasót és az 1K szavazatot!❤️ A legjobbak vagytok, eszméletlenül köszönöm!❤️❤️❤️
—-
Fárasztó, hűvös csütörtök volt. A felhők is sírtak aznap, elég erősen. A szél nagy erővel száguldott, és belekötött minden fába, akik dölöngéltek jobbra-balra, válaszul. A madarak eltűntek az ágakról és az ég felvette sötét ruháját. Avagy, egyszóval  rossz idő köszöntött be. Nagyot sóhajtva, és kissé fáradtan álltam neki készülödni aznap.

Miután végeztem, a lila mamuszommal csoszogtam le a nappaliba ahol a szülök készülödtek hevesen.
-Hova megyünk? - dörzsöltem szemeimet, akik siránkoztak még egy kis alvásért.
-Ti nem jöttök, de mi elmegyünk három napra egy üzleti útra. - mosolygott anyu majd folytatta a ruhák pakolását.
Megvontam a vállamat majd inkább a reggelimért nyúltam és az ajtó felé vettem irányomat.
-Han? - néztem vigyorogva a fiúra.
-Gondoltam megleplek. Csak gyere, mert ez az eső és szél hamar elvisz engem és az esernyőmet. - nevetett.
Én is kuncogva futottam a fiú mellé és így indultunk el a pokoli helyre.

Az emberek nem nagyon sétáltak az utcákon, hamarabb suhantak el az autókkal, és egyéb járművekkel. A szél és az eső egyre csak erősödött, és az első villámok és dörgések is megjelentek. A fák táncot jártak a széllel a járdák pedig a tócsákkal pompázták magukat.

Futva értünk be az iskolába ahol a diákok hangjai lepték be a folyosókat. Sokan a szekrények mellett beszélgetettek egymással, vagy kis csoportokban. Valakik a termükbe siettek, de voltak olyanok is akik inkább az udvarra mentek társalogni.

-Lesz ma valami programod? Mert a múltkori is elmaradt. - nyitotta ki a terem ajtaját Han, miközben feltette kérdését.
-Úristen tényleg! Ne haragudj, ma esküszöm elmehetünk enni együtt! - estem rá a székre és egyenesen Han ülőhelyére is ráborultam.
-Az én hibám is, hogy elfelejtettem. A közeli étterem jó? - ült rá a padra, egy kis mosoly kíséretében.
-Tökéltes! - húztam én is mosolyra számat, miközben elhúztam a szót.
-Srácok, végre, hogy megvagytok! Ma nem a matekterembe lennétek? - hallottam meg Jungkook halk hangját ami miatt egy kis sóhaj hagyta el számat.
-Nem. - válaszolt szűk szavúan az asztalon ülő fiú.
-Na mindegy, Min Hee, ha ma végeztél gyere egyből haza. Lenne egy kis megbeszélni valónk! - jött közelebb, a hangjából ítélve.
-Nem, ma programom van suli után. Csak utána. - keltem fel nehezen Han székéről, majd Kook barna íriszeibe vezettem szemeimet.
-Gyere haza, és kész! - mondta mérgesen.

Amint kiejtette utolsó szavát, hatalmas villám csapott be a terem egyik ablakánál, majd a nagy fény eresztés után az ég egy nagy dörgést is adott a városnak. Nagyon megijedtem, és úgy  ugrottam oda Hanhoz. Szinte percekig néztük a helyet, ahova becsapott a villám, azonban megzavartam a csendet mondandómmal.

-Addig nem megyek haza, amíg el nem mentem Hannal ebédelni! - mondtam halkan majd visszaültem a helyemre.
-Pedig az utolsó titokról lenne szó. - vonta meg a vállát mire fénysebességet megszégyenítő gyorsasággal néztem rá.
-Ezzel nem fogsz haza csalogatni. - ráztam meg a fejemet.
-Vagy ma, vagy soha. - mondta lassan és távozott is a teremből.

Szomorúan néztem a fiú után és erősen gondolkozni kezdtem.

-Ha akarsz, nem muszáj ma enni.- mosolygott egy kis szomorral együtt.
-Elegem van, Han, tudod? Hogy mindig rosszul jövök ki a helyzetekből. Most is mi az, hogy vagy ma, vagy soha? Nem bírná ki azt a másfél órát amíg megebédelek veled? Komolyan, hamarabb akasztom fel magam mint, hogy döntsek. - döltem hátra a székemmel.
-Inkább derítsd ki, hogy mit akar mondani! Ebédelni máskor is tudunk, de erre úgy látszik csak egy esélyed van megtudni. - jött közelebb, és szinte suttogta mondatait.

Egy nagy levegővétel után bólintottam egyet és egyenes meg is öleltem a fiút. Ilyen egy igazi barát..

Viszont kezd érdekelni ez az egész.. Borzasztóan félek, hogy mit akar mondani Jungkook, de egyben nagyon kíváncsi is vagyok. Csak remélni tudom, hogy vicccelődött Kook mikor aztmondta, hogy nagyon fájni fog, de van egy olyan érzésem, hogy ezt nem viccnek szánta.

Huhaa, rövid, de annál fontosabb rész! Ezért ne haragudjatok, illetve a késésért se. Mindenesetre a következő, vagyis 50.rész nagyon fontos lesz, akár csak ez, szóval az valószínűleg hosszabb rész lesz! Csak ennyit akartam!💜💜
By:10flower01