×TWENTY-ONE×

891 59 9
                                    

Feküdj le Jungkookal - hangzott a fejemben egyre hangosabban.
-Na, Mini, gyerünk. - néztek rám mindannyian.
Én ijedten néztem körben a társaságon majd mikor Jungkookal összeért szemem benne is láttam a félelmet.
-De.., de nem is vagyunk együtt. - szólaltam meg halkan.
-És? Merést választottál. Itt nincs kifogás! - rázta a fejét Taehyung.
-De hogy feküdnénk le? Az erdőben? Vagy másszak fel a fára és ott csináljam? - értetlenkedett az ijedségben merülő fiú.
-Ne bújjatok ki a feladat alól! Muszáj megcsinálni. Nekem mindegy, hogy hol csak legyen bizonyíték. - magyarázta Jimin.
-De, Chim. Ne már. - nevettem kínomban.
-De már. Ez egy veszélyes játék, Mini..
-Ne hívj így! - ütötten hátába.
-Na, gyerünk már! - csillantott perverz mosolyt Hoseok.
Lassan rápillantottam az ugyanolyan sokkban lévő Jungkookra majd megszólaltam.
-Akkor,gyere Jungkook. Azt mondtad Jimin, mindegy, hogy hol, csak legyen bizonyíték. Szóval, a szobámba. - bólintottam kicsit magabiztosabban majd Jungkook kíséretében elindultam a házam felé.
-Most..mi tényleg lefekszünk? - kérdezte a fiú bizonytalanul.
-Nem. Csinálunk egy képet ami olyan mintha megtörtént volna. - köszörültem meg a torkom.
-De nem ez a feladat. - húzta össze szemöldökeit.
-Jeon, semmi kedvem nincs Jimin idióta ötleteihez. Nem akarok lefeküdni. Pláne nem veled. - mondtam halkan a végét.
-Tudod mit! - állt meg amire rá emeltem tekintetem -, Rohadjak meg, hogy mindennap próbálom jóvá tenni azt amit elrontottam. Szerettelek Min Hee, de ez így már nem megy! Nem! Elegem van abból, hogy ilyen vak vagy, hogy nem értékeled a hajtásomat. Teljesen félreismertelek. Az elején mindig megköszönted még, akkor is amikor haragudtál. De egyre bunkóbb vagy. Egy bunkó.. bunkó paraszt. Fogd már vissza magad! Miért nem tudsz normális lenni. Elment az agyad? - köpte a szavakat amik egyre jobban belém hatottak.
-Jungkook. - értetlenkedtem.
-Nem. Nincs Jungkook. A másik. Oké, hogy nem akarsz lefeküdni velem. De ilyen sunyi módon átverni a többit. Na az már még undorítóbb. - tette kezeit zsebre.
-Mert mintha, a többiek annyira észrevették volna a tiltakozásomat. Neked van kedved lefeküdni az exeddel? - mérgelődtem.
-Ezek után nem. - mondta majd visszasétált a fiúkhoz.
Én szomorúan észleltem, hogy elszúrtam. Nagyon elszúrtam. De nem feküdnék le se vele, se senkivel.
Azonban most meg mindenki engem fog utálni. Fantasztikus.
---
Sírva ültem a szobám négy sarka között. Eddig senki nem tudott megvigasztalni. Ezt a sebet nem lehet. Olyanokat vágott Jungkook a fejemhez amik borzasztóan fájtak.
-Min Hee!  Nyisd már ki. - rángatta a kilincset Ji Na már egy negyed órája.
-Nem akarok élni. - merengtem.
-Legalább azt mond el mit mondott. - dörömbölt.
-Azt mondta, hogy félreismert és, hogy sunyi meg bunkó paraszt vagyok. Meg vak, hogy nem veszem észre mennyure próbálkozik. És most utál. Csak, mert nem akartam normális módon megcsinálni Jimin ötletét. De őszintén, te lefeküdnél az exeddel egy merés miatt. - akadtam ki.
-Elmondom, ha beengedsz. - hallottam az ideges Ji Na hangját majd egy sóhajtást követően beengedtem.
-Min Hee! Ne foglalkozz vele. Csak ideges volt ő is. - ült le az ágyamra.
-De Ji Na. Annyira fájt amit hozzám vágott. - sírtam el magam.
-Gyere ide! - ölelt meg.
-Tényleg! Mit mondott mikor visszament? - kérdeztem.
-Csak annyit, hogy rosszul lett és hazamegy. Ezután mi is elmentünk. - legyintett.
-Ahhjj, annyira hülye vagyok. - döltem el az ágyamon.
-Nem, dehogy. Meg amúgy, holnap úgy is bocsánatott fog kérni!

Bárcsak, bárcsak így lett volna..

Nos, Hy people! :DD
Itt lenne a következő avagy a huszonegyedik rész és te jézus, ha tudnátok milyen boldog voltam, hogy ennyi ember (4 ember de semmi baj Hanna xD) kommentelt ^^ Eddig még nem volt részem ilyenben, szóval nagyon happy vagyok *^*
Nade, Remélem nem lett gyenge rész, és ez is tetszett úgy mint az előző.
Sietek a kövivel! Ahoj! :D
By:10flower01

Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETTحيث تعيش القصص. اكتشف الآن