-Jungkook? - vontam fel szemöldöm.
-Szerettem volna mondani valamit. - sóhajtott.
Kérdőn néztem rá mire belekezdett.
-Csak annyi, hogy hamarosan indul a gépem. És elszerettem volna mondani, hogy.. - hunyta le szemeit -, szeretlek.
Én hevesen megráztam a fejem, könnyecseppeim pedig lassan furikáztak le puha arcomon.
-Üdvözletem a családodnak akik nagyon aranyosak. Taehyung. Legjobb barátom voltál, bírtam nagyon a fejed. Ji Na. Te is nagyon aranyos vagy és hiányozni fogsz te is. Min Hee. Te pedig légy jó és még találkozni fogunk. Szere..Szeretlek. - nyögte ki a végén majd elsuhant.
-Mi van? - néztem az ajtót miközben szám bekapta a fél világot.
-Hát.. Úgy tűnik a titok nem tárult fel. - sóhajtott Tae.
-Nem értem. Miért találkoznánk? - néztem a fiúra.
-Nem akarom elmondani én. Majd a szüleid értesítenek róla. - rázta a fejét.
-Ji Na. Te tudod a "titkot"? - kaptam a fejem a lányra.
-Ami azt illeti.. Igen. - hajtotta le fejét.
-Fantasztikus. - sóhajtottam.
---
3 nap telt el. Azóta a vágások már kezdtek javulni. De gondolkoztam, hogy újak kellenek. Mert hiányzik. Nagyon. És nem értem ezt a titkolózást. Mindenki tud a titokról csak én nem, akire elvileg vonatkozik ez az egész. Borzasztóan szomorú vagyok Jungkook miatt, de abba kell hagynom a depresszióm úgyanis holnap lesz a születésnapom, a 17. -ik.
És, ha minden igaz, holnap derül ki a hatalmas titok.
---
-Boldog születésnapot, te dili! - ugrott rám Ji Na.
-Neked is jó reggelt. - dobtam meg egy párnát.
-Kelj ki! Van egy meglepi! - vigyorgott a lány.
-Itt van Jungkook? - csillantak fel szemeim.
-Ha ettől lennél boldog, idehívnám, de sajnos nem. Na, gyere! - húzott ki az ágyból.
Én nyöszörögve próbáltam invitálni, hogy nincs kedvem, még az élethez sem, de őt nem érdekelte.
-Gyönyörűnek kell kinézned! - ültetett be a sminkesasztalom elé.
Ji Na hamar megcsinálta az arcom majd fel is vettem egy szép ruhát.
-Nagyon izgulok. Mi van, ha a titok valami nagyon rossz dolog? - tördeltem az ujjam.
-Hát..Remélem örülni fogsz neki! - mosolygott.
-Nem is tudom. Félek. - sóhajtottam.
-Nincs mitől! - mondta majd csöngettek.
Mikor kimentem a kapu elé Taehyung várt ott.
-Boldog születésnapot! - ölelt meg majd átadta ajándékát.
-Köszönöm! - mosolyogtam.
-Tényleg! Az én ajándékom! - eszmélt fel barátnőm.
Gyorsan fel majd vissza rohant majd ő is átadta hatalmas csomagját.
-Gyertek be, nagyon hideg van. - tanácsoltam majd bementünk a nappaliba ahol anyáék ültek idegesen.
-Boldog szülinapot, Drága 17 éves Min Hee! - ölelt át anya, apa kíséretében.
-Köszönöm. Nade, azért jöttem főként, hogy végre megtudjam mi folyik lassan 4-5 napja mögöttem. - ültem le a fotelba kíváncsian.
-Nos, remélem örülni fogsz. Tudod, nehéz döntés volt, mert mi sem voltunk biztosak abban, hogy jó ötlet-e. De úgy gondolom, ennek elkellett jönnie. - mondta monológját anya.
-Aha. - húztam el a számat majd a kartámlára könyököltem.
-Főleg azért volt sok idő, mert rengeteg mindennel ütközött ez a dolog. Ráadásul még nem vagy felnőtt. De, itt az idő belecsapni. - tapsolt egyet apa majd anyával összenéztek.
-Ez gyönyörű monológ, de még mindig nem értem mit akartok. - nevettem kínomban.
-Szóval.. Az lenne, hogy ...Nagyon szemétség itt abbahagyni, de muszáj :D. Szerintetek mit mondanak a szülők? Írjátok le!💕
By:10flower01❤

YOU ARE READING
Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT
FanfictionMin Hee, 16 éves lány akinek szülei nem igazán foglalkoznak vele ezért magának kellett egyedül felnőnie. Egy barátja van az iskolába, Ji Na akivel már-már testvérként tekintenek egymásra. Az iskolájában 7 fiú tűnik ki mindenki közül. A hét fiú elnev...