Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

SEVENTY-ONE

-Attól még elmondhatnád! Lehet mérges leszek rád, de nem fogom az éltetedet megkeseríteni, úgy mint Jungkook! - jött utánam az ideges fiú.
-Nem Jungkookról beszélgetünk, nem kell folyton a rossz cselkevéseit előhozni! Csinált ő jó dolgokat is, és ezt te pontosan tudod, hiszen gyerekkorotok óta ismeritek egymást. - vettem fel hangerőmet.
-Most is őt véded, úgy viselkedsz mintha semmi mocskos dolgot nem művelt volna, próbálod jónak beállítani, annak ellenére, hogy a saját bőrödön tapasztaltad a gonoszságát! Velem meg undorítóan viselkedsz mikor a lehető legjobbat akarom neked! - mondta hangosan.

-Hagyjuk már, miért kell engem támadni? Csak szerettem volna egyedül lenni, szerettem volna feldolgozni a történteket! És igen, másfél hét kellett ehhez, miért olyan nagy baj ez? Tae és Ji Na is tudja, hogy nem a legkönnyebb reggelem volt az és nem fogom neked elmondani, tudom, hogy hogy reagálnál rá!
-Persze, ők tudják, csak a barátod nem! Tök mindegy mi a reakcióm, attól még elmondhatnád!
-Elmondjam? Elmondom, mert már idegesítessz! Megbeszéltük, hogy nem fogunk többé találkozni és beszélgetni, mert nem tudnánk újra összejönni, mert minden lehetőséget elrontottunk. Utána pedig megcsókolt. Örülsz?
-Értem. Tehát te tulajdonképpen megcsaltál. - mondta kissé csalódottan.
-Ezért nem akartam elmondani, mert tudtam, hogy ezt fogod megfogni a történetben!
-Persze, hisz megcsaltál, bazdmeg!

-Amúgy is ő csókolt meg!
-Mert az a köcsög nem bírta ki, hogy az enyém vagy..

-Srácok, hagyjátok abba! - szólalt meg Tae.
-Idefigyelj! Mindenki csinált baromságokat, úgy ahogy ő is, de nem lesz ettől ő az ördög! Ő is szeret, úgymond "elbúcsúztunk" és ezért megcsókolt. - mondtam mérgesen.
-Mibe fogadunk, hogy te nem is engem szeretsz, hanem Jungkookot, Hmm? - kérdezte meg mire nagyot nyeltem.
-Igen, őt szeretem, ezzel mi a baj? - mondtam könnybelábadt szemekkel.
-Az a baj, hogy engem meg behülyítettél, hogy szeretsz! Teljesen máshogy képzeltelek el, azthittem kedvesebb vagy, de csak jobban megkell ismerni téged! Menjetek a picsába Jungkookal együtt! Azthiszed, hogy Jungkook a megváltó, de nem bazdmeg, felvilágosítanálak! Elfelejtetted, hogy ő is csak egy Bangtan Boys fiú? Maga vallotta be, hogy folyton megcsalt, mit látsz benne, baszki?! - ordította mire egy-kettőre elveszettem a fejemet és egy hatalmas pofont adtam neki.

-Az egyik legjobb barátod, hogy beszélhetsz róla így? Úgy gondolod, hogy te jobb vagy nála?  Te is egy Bangtan Boys fiú vagy! Nem érdekel már, hogy miket csinált, én már megbocsátottam neki, nem mellesleg azt szeretek akit akarok, és ezt nem befolyásolhatja senki és semmi, mert ez rám tartozik! - mondtam hangosan mire a mérges és csalódott fiú kisétált gyorsan az ajtón, Taehyunt pedig utána.
-Elég lesz Min Hee, ez már sok! Nem elég, hogy hozzám is odavágtál egy pár bántó szót, most Jimint is felpofoztad és vele sem a legszebben beszéltél! Sok lesz! - mondta komolyan Ji Na.

-Persze, mintha ő nem sértett volna meg engem! Az nem tűnt fel, hogy ő miket vágott oda hozzám? - jöttek elő első könnyeim.
-Te még fel is pofoztad, és azt már nem kellett volna. Másrészt engem is megsértettél! Te tudod még rajtam kívül, hogy én még egy évvel ezelőtt ugyanekkora szarban voltam és pontosan ennyit szenvedtem, és mégis odamondtad, hogy én soha nem kaptam! - mondta kicsit lehangoltan.
-Felpofoztam, mert undorítóan beszélt Jungkookról és rólam is! És igen, megbántam amit neked mondtam, de ettől függetlenül az én helyzetemet is meglehetne érteni. - mutattam magamra.
-Nem csak a mai napról van egyépként szó. Amióta hazajöttetek, úgy viselkedsz Jiminnel, mint aki annyit ártott volna neked. Pedig ő csak felakarta volna nyitni a szemedet, hogy egy olyan fiú után sírsz, aki hetekkel ezelőtt folyamatosan rosszat akart neked, megállás nélkül. - nézett mélyen szemeimbe majd ő is Jimin után ment.

Teljesen kiakadtam, ott, akkor. Még Taehyungot meg is értettem, hogy Jimin után ment, hisz a legjobb barátja volt. De Ji Na mégis az én legjobb barátnőm volt akivel lassan 13 éve barátok voltunk. És mégis miket mondott nekem? Úgy állított be Ji Na és Jimin is, mintha mindennek én lettem volna az oka és mindenkinek csak rosszat akartam volna. Az senkinek nem tűnt fel, hogy én min mentem keresztül, hogy mennyi faszságot megéltem? Oké, felpofoztam Jimint, mert nem bírtam tovább hallgatni ahogyan Jungkookot és engem szid.. És lehet, hogy az idegesség miatt hülyeséget csinál, ezért mentek utána, ketten is. De mi van, ha én csinálok valamit? Mivan, ha én megint megakarom ölni magamat?

Várjunk.. Ez az! Lehet, hogy megtudnék szabadulni ettől a sok hülyeségtől és rossztól ami kísért engem heteken keresztül, ha megint megpróbálnám felvágni az ereimet.. Most nem tudna senkise megállítani benne..

Berontottam a fürdőszobába és egy pengét kerestem eszeveszettül. Hálisten az első fiókok közt megis találtam majd a kád szélére leültem. Mély levegőket vettem és százszor megkérdőjeleződött bennem, hogy megakarom-e én ezt csinálni. Hogy megakarom-e ölni magamat, csak mert elvesztem a körülöttem lévő problémáimba. Hogy megakarom-e ölni magamat azért, mert eltűnt az életemből Jungkook és, mert összevesztem, akkor két emberrel is, durván. És, hogy megakarom-e ölni magamat azért, mert már senkitől nem tudok segítséget kérni, újra talpra állni és visszakapni azt az életemet amibe senki sem szól bele..

By:10flower01