Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

THIRTY

-Ide fogunk járni? - néztem a zöld,hatalmas épületetet.
-Igen. Jó suli, én legalábbis szeretem. - tette keresztbe karjait.
-Vannak már barátaid? - néztem a fiúra.
-Vannak. Ez egyértelmű. - vigyorgott.
-Gondolhattam volna. - forgattam meg szemeim majd elmosolyodtam.
-Bár borzasztóan hiányoznak a fiúk. Az igazi barátaim. - sóhajtott nagyot.
-Nekem is. Pedig még csak ma jöttem. Szeretném a régi életem. Amikor minden jó volt. Ott voltak a barátaim, az ismerőseim meg régebben a párom. - sütöttem le szemeim.
-Erről még tényleg beszélnünk kell. - mondta szomorúan.
-Az biztos. Mindegy, ez így nagyon kínos, szóóval. Van valami más hely amit megakarsz mutatni? - birizgáltam szürke övem.
-Van. Egy hely amit nagyon szeretek. Egyik nap találtam rá. Azthiszem az a legjobb hely. - mosolygott majd óvatosan megfogta csuklóm és elindult az egyik irányba.
Kicsit sétáltunk majd egy nagy bokorsorhoz értünk.
-Bújj át. - mutatott a zöld növényekre.
-Ajajj. - nvetettem majd átvergődtem magam és egy gyönyörű hely mutatkozott meg előttem.
Csillogó, zöld fű borította a földet, egy kicsi fa állt a hely közepén, tele virágokkal az egész és egy tavacska volt a szélén.
-Ez..ez a hely gyönyörű. - forgolódtam csodálkozva.
-Az. Olyan nyugodt és lélegzetelállító. - sóhajtott nagyot.
-Busanba is volt egy hely ahol Ji Na és én mindig beszelgettünk és nevetgéltünk. Mielőtt eljöttem volna a srácokkal ott búcsúzkodtunk. - könnyeztem be.
-Tudom, hogy hiányoznak, és még sokszor fognak eszedbe jutni, de próbálj erős lenni. Látni fogjuk még őket. - karolt át.
-Mennyire biztos? - fordultam felé majd ő is rám vezette tekintetét.
-Mint, hogy az én nevem Jeon Jungkook. - húzta összébb szemeit és egy nyuszi mosolyt villantott.
—-
-Milyen volt? - ugrándozott a fiú anyukája.
-Jó. - válaszoltam szűken.
-Kicsit bővebben. - hervadt le a mosoly arcáról.
-Nagyon jó. - dobta le magát Jungkook a kanapéra.
-A jón és a nagyon jón kívül? - sóhajtott.
-Jó nagyon. - vigyorogtam majd felsiettem a lépcsőn.
Épp, hogy betettem a lábam a szoba ajtaján csörögni kezdett a telefonom.
Szia Min Hee!

Szia Ji Na!

Azért hívlak, mert van egy jó hírem!

Mondjad, leány.

Szóval lehet, hogy jövőhéten én és a fiúk meglátogatunk titeket!

Jézusom, ez fantasztikus! Hívj, ha biztos.

Mindenképp, főnök! - nevetett

Ahoj, Ji Na. - nevettem én is

Csácsá!

-Jungkook, Jungkook, Jungkook! - rohantam le a nappaliba.
-Igen? - nézett rám kérdőn.
-A te neved tényleg Jeon Jungkook. - nevettem.
-Mert? - húzta össze szemöldökét.
-Jó hír, találd ki! - húztam az agyát.
-Inkább mondd, Rózsa! - vigyorgott.
-Hé, ez a becenév már a régi múltban evezik. - tette csípőre a kezem.
-Na, mondjad már. - ült fel.
-Ji Na és a fiúk lehet jönnek jövőhéten. - pattantam fel örömömbe.
-Komolyan?? - kerekedtek ki szemei majd felállt és átölelt.
-Olyan boldog vagyok! - öleltem át én is szorosan.
-Legalább azt is megtudtuk, hogy tényleg Jungkook a nevem. - tolt el magától nevetve.
-Ezt magyaráztam. Viszont még nem biztos. Majd visszahív Ji Na, ha minden zsíros kenyér. - vizslattam az értesítésekkel hemzsegett telefonom.
-Remélem biztos. Tényleg hiányzanak. - ült vissza a kényelmes bőrhuzatra.
-Biztosak vagytok abban, hogy ez mind megtörténik? - lépett be karba tett kézzel anya és Jungkook édesanyukája.
Ijedten egymásra néztünk a fiúval majdegy hangos nyelést követően visszanéztem a dühös szempárakra.
-I-Igen?! - néztem aggódóan.

By:10flower01