Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

FORTY-FIVE

Inkább a nappaliban töltöttem aznap az estét, hisz semmi kedvem nem volt őket nézegetni. Egész este Jungkook mondatai kavarogtak a fejemben, de egy valami különösen.
"Kurvára hiányzol!"
Bevallom, nekem is hiányzik, a közelsége, a kedves szavai és az ölelése. De nem gondoltam volna, hogy én is neki.
A sok gondolat miatt elég későn keltem ki az ágyból amit anya is szóvá tett.
-Min Hee, nagyon gyorsan kellj ki az ágyból, mert elfogsz késni! - húzta le rólam a takarót.
-Ahh, nincs kedvem! - nyűglődtem.
-Ugyanmár, az iskola jó dolog. - húzott ki az ágyból.
-Úristen, milyen gondolkodásmód megy a te fejedbe? - kérdeztem furcsálva.
-Azt nem tudom, azt viszont igen, hogy nagyon nincs időnk erről beszélgetni, szóval menj fel átöltözni! - mondta szigorúan mire egy sóhajtást követően elindultam az emeletre, egyenes a szobába ahol Jungkook és a barátnője csókolózot, elég hevesen.
Ezzel csak két baj volt. Az egyik, hogy nagyon fájt látni. A másik pedig, hogy a ruhásszekrényem előtt csinálták ezt, engem meg nem vettek észre.. Ilyenkor hogyan kell szólni?
Mindenesetre elővettem a bátorságom és megszólaltam.
-Nem nagyon akarok zavarni, de a szerkényem előtt csináljátok, én pedig szeretnék felöltözni. - mondtam elhúzott szájjal.
-Nem is montad Jungkook, hogy van egy húgod. - mosolygott rám kissé cinikusan Kook barátnője.
-Isten ments, hogy a bátyjám legyen. - ráncoltam össze a homlokom.
-Jézusom, egy betörő? - ijedt meg a lány.
-Úristen, mekkora egy hülye vagy! Igen betörő vagyok, azért van ruhásszekrényem a szobába. - fogtam a fejemet.
-Úrisen, Jungkook védj meg, egy betörő! - ugrott a fiú ölébe.
Megszólalni nem tudtam, csak nevetni kezdtem. Hogy lehet valaki ennyire buta?
-Elég ebből, odajuthatok a szekrényemhez? - ráztam a fejem mosolyogva.
Jungkook arrébb ment a lánnyal, mire végre kituttam venni a ruhámat.
-Várjunk! Akkor, ha nem is családtag vagy, nem is betörő, akkor ki? - kérdezte furcsán a lány.
-Hosszú lenne elmondani, csak annyit mondok, hogy egy eldobott exbarátnő. - néztem rá a végén a fiúra majd szónélkül a fürdőbe siettem.
—-
-Azthitte, tényleg, hogy betörő vagy? - nevetett Han, miután elmeséltem neki a történteket.
-Igen. És érted, még az iróniát se fogta? Ki ilyen hülye? - kérdeztem kuncogva.
-Azért szánalmas dolog ilyen lánnyal összejönni. Mármint nézhet ki jól, de, ha kicsi az esze, az még nekem is gáz. - mondta komolyabban.
-Szerintem ez Jungkookot nem túlságosan érdekli. Ahogy ismerem, beviszi az ágyba, és ott is hagyja. - rántottam meg a vállam.
-Ott jön! - bökött Han a fejével a fiú irányába.
-Sziasztok! - köszönt Kook.
-Szia. - köszöntünk egyszerre.
-Micsoda harmónia. - mosolyogtam a fiúra amire az ő szája is felgörbült.
-Amúgy minek neked egy újjab buta liba? - kérdezte Han a másik fiút.
-Nem tudom, unatkoztam, kellett egy. - vonta meg a vállát.
-Az igen, szépen kihasználod! - mordultam rá a fiúra.
-Mi bajod? - húzta össza szemöldökeit Jungkook.
-Az, hogy nemkéne másokat is kihasználnod! Lányok vagyunk, nem rongybabák! - folytattam a vitát.
-Kit érdekelnek a lányok, meg az érzéseik? - mondta gúnyosan.
-Hát van rajtad kivűl sok normálisabb fiú akiket érdekel! Például Hanból nem nézném ki, hogy ilyet tenne egy lánnyal. Vagy Taehyung! Mennyi ideje együtt van Ji Nával és igazán tiszeli, mert nem csalja meg fűvel-fával, veled ellentétben. - álltam fel, hogy egymagasan legyek a fiúval.
-Nemár, hisz valamikor Tae se volt szent! Megalázott, rosszat akart! - akadt ki.
-És? Jóvá tette! Te is volt, hogy megaláztál! - csaptam rá az asztalra.
-Ohh, erről jut eszembe! Abban én is benne voltam! - emlékezett vissza vihorászva.
-Mivan? - kérdeztem.
-Amikor Tae kitervelte, hogy megleckésztet, abban benne voltam. Vagyis én bíztattam. Meg amikor Ji Na kitette azt a posztot, azt én javasoltam. - mosolygot gúnnyal tele.
-Várjunk! Úristen, milyen ember vagy te? Ho..Hol érzed magad? Jeon JeongGuk világába? Mennyi ilyet tartogatsz még? - kérdeztem idegesen.
-Ohh, elég sokat. - bólogatott aprókat.
-Megáll az eszem, szerettél te valaha? Tiszteltél te valaha engem és a körülötted lévő embereket? Ismerlek én téged? És én mennyiszer kiöntöttem neked a lelkem! Tudod mit? Nagyon durván, és kurva magasról kapd be! - pofoztam fel.
-Min Hee, és Jungkook, az irodámba! - szólt nekünk a magyar tanárom.
Csak ne ismétlődjön meg az ami régen!
"Min Hee és a hét fiú, az irodámba!"
Hogy én valahogy mindig az irodálba kötök ki! Nem is értem, csak felpofoztam, és igenis megérdemli! Nem elég az, hogy megtudtam, hogy végig megcsalt, most kiderül, hogy benne volt a megaláztatásomba, sőt még ötletadó is volt. Kiben bízhatok én még meg?
Miután odaértünk és leültünk a rideg irodába hozzákezdett a tanár.
-Ha valami problémájuk van egymással, kérem ne az iskolába tegyék ezt meg! Azt meg pláne nem, hogy pofozkodás vagy verekedés! Szóval..
-Csak ne korepetálás, csak ne korepetálás! - suttogtam magam elé.
-Ma az iskolába kell maradnotok, három órig, miután kicsöngettek az utolsó órátokról! - nézett minket felváltva.
Egy nagyot sóhajtottam majd az ajtóhoz siettünk.
-De máskor lehet korepetálás is Min Hee! - mondta végszóként a magyar tanár mire kikerekedett szemekkel néztem vissza rá majd az ajtón kirohantam.
-Ugyanígy indult minden régen is, emlékszel? - kérdezte Jungkook.
-Sajnos igen. - néztem rá unottan.
-Már csak egy valami hiányzott, Rózsa! - mosolygott rám selytelmesen majd elsuhant.

Ez most ugyan mit akart jelenteni? Fogalmam sincs, de egy valami biztos! Életem leghosszabb három óráját fogom eltölteni, miután kicsöngttek utolsó órámról..

By: 10flower01🧡