Rose~ {Jungkook FF} BEFEJEZETT

THIRTY-THREE

-De majd lehetne suli után? Most amúgy is elvagyok tévedve. - nevettem szerencsétlenségemen.
-Persze. De melyik termet keresed? Segítek szívesen. - mosolygott.
-A 97-eset. - mondtam határozottan.
-Hogy hívnak? Mert ezt mondjuk még nem mondtad. - indult el míg én a nyomdokaiban lépkedtem.
-Min Hee. Neked? - kérdeztem kíváncsian.
-Han. - állt meg egy terem előtt amin a 97-es szám helyezkedett el.
-Aha. Akkor suli után? - néztem rá apró mosolyommal.
Nagyot bólintott majd intett és elindult a másik irányba. Sóhajtásom közepett mentem be a terembe ahol néhány szempár rámszegedőzött, de hála isten nem kémleltek tovább. Egyből az jutott eszembe, hogy Jungkook hol lehet és miért nem szólt újdonsült barátnőjéről. Talán félt?
—-
Az utolsó óra után mikor kiléptem Han ott állt kabátját szorongatva.
-Nem baj, hogy elmondom? Szólj, ha a terhedre vagyok. - mondtam neki kétségbeesetten.
-Nem, szívesen meghallgatlak, öntsd ki bőven a szíved. - mosolyodott el.
Nekem is mosoly ült az arcomra majd mikor elindultunk Jungkookot véltem felfedezni ahogy áll egymagába az ajtóban.
-Össze is barátkoztatok? - vigyorgott.
-Nem is mondtad, hogy volt egy szép barátnőd. - nézett rám és a fiúra Han.
-És azt sem, hogy van barátnőd. - húztam kissé össze a szemem.
-Ez sok. - nevetett kínjában. -, Milyen barátnő?
-Reggel, a Jungkook baba, vagy azt is láttam ahogy csókcsatát vitattál vele. - húztam fel szemöldököm.
-Ja, hogy az. Az más. - nevette el kínjában magát.
-Dehát te mondtad azt, hogy ez komoly kapcsolat. - nézet furcsán Han.
-Most ti összeszövetkeztetek? - kérdezte gúnyosan.
-Nem, csak ez van, ha mindenkinek mást mondassz, vagy egyátalán el se mondod. - sóhajtottam.
-Mindegy, nekem ez sok, nagyon sok. - tette fel védekezően kezeit majd elment.
-Mindegy, ez furcsa. Mintha zavarba lenne előtted. Inkább meséld el. - mosolygott.
-Rendben. - ültem le a zöldes fűre amit a fiú is követett és belekezdtem a mesémbe.
—-
-Úristen. - kerekedtek ki a szemei a végére.
-Nem egy boldog történet. - tördeltem ujjaimat.
-De mostmár jobban vagy? - kérdezte aggódóan.
-Igen. Egy kicsit. - mosolyogtam bíztatóan.
-Légy erős, ne hagyd, hogy mások tegyék tönkre az életed. Mindenkinek a saját dolgait kell rendezni, elrontani, jóvátenni. Ne hagyd magad. - mondta miközben a fűvet birizgálta.
-Igyekszem. Viszont sietek haza hiszen a szüleim így is mérgesek lesznek. - motyogtam.
-Rendben. - ölelt meg kissé majd felálltam és haza felé vettem az irányt.
Mikor beértem csak Jungkook feküdt a kanapén.
-Anyáék? - zártam be az ajtót.
-Valahova elmentek. - vonta meg a vállát.
Elmormogtam egy okét majd felszaladtam a lépcsőn azonban a felénél megtorpantam.
-Én Ji Náékkal videóhívásozok. Jössz? - kérdeztem a fiút.
-Sietek. - pattant fel az ágyról majd együtt felballagtunk a lépcsőn.
-Miért voltatok ilyen ellenszenvesek Hannal? - kérdezte miközben az ágyra vetette magát.
-Nem voltunk azok, csak nem értettem ezt a barátnős dolgot. Nem volt jó érzés. - tettem a laptopot az ágyra majd ráírtam Ji Nára.
Nagyot sóhajtott majd a képernyőre koncentrált ahol már hívtam a srácokat. Azonnal felvették és neki kezdtünk az öt órás beszélgetéshez.
—-
-Annyira hiányoztok, mondtam már? - nevettem.
-Nekünk is. Vissza jöhetnétek. - mosolygott Tae.
-Mindesetre legyetek jók, holnap még beszélünk. Jó éjszakát. - küldtem puszit nekik.
Elköszöntünk egymástól majd az ágyamra estem.
-Olyan távol vannak tőlünk. - szomorkodtam.
-Egyszer esküszöm meglátogatjuk őket. - dőlt el ő is.
-Kérdezhetek valamit? - fordult felém.
Ránéztem mire olyat kérdezett amit még én sem tudtam.
-Szeretsz még? - kérdezte összevont szemöldökkel.

By: 10flower01💕