Durván szeretve [befejezett]

5.rész

Odasiettünk Maxékhez.

-Mi történt?-kérdezte aggódva Victoria.

-Max fellökte Miguelt és káromkodni kezdett.-helyezte a vállaira a kezét Mr.García.

-Miért csináltad ezt?-szipogtam, kisírt szemekkel.

-Mert láttam, hogy sírtál, miután Dominical beszéltél. Ott ütöttem, ahol a legjobban fájt neki.-szégyelte el magát Maxy.

-Oh kincsem, ez nem Miguel hibája. Nem szabad bántanod a másikat.-simítottam meg az arcocskáját.

-De ő is mindig bánt!

-Ezekután kétlem, hogy tovább fog szekálni.-húztam egy apró mosolyt az arcomra.

-Max, menj csapatot választani.-mondta neki az edző.

-Én addig figyelek rájuk.-sietett a gyerekekhez Vicki.

-Mi történt?

-Láttad nem?

-Úgy értem veled. Miért sírsz?-tette az ujját az állam alá, megemelve a fejemet.

-Lényegtelen.-fordítottam el a fejem.

-Nekem nyugodtan elmondhatod. Barátok vagyunk. Vagy tévedek?

-Lassíts. Az, hogy tegnap elnevetgéltünk egymással, nem egyenlő azzal, hogy barátok lennénk.-viharzottam el, mielőtt bármit is mondhattam volna.

Szemét vagyok, tudom.

***

Otthon a Dominical készült képeket szaggatom szét. A külön róla szóló naplómat a tűzbehelybe dobtam, a képek cafatjaival együtt.

Ismeretlen

>Minden rendben?

Ki vagy?<

>A nevetgélős.

Erről később beszélnék veled.<

>Szerintem most is alkalmas
feltéve ha lejössz a szobádból.

Wait. What?

Lesiettem, meghallva a kis ördög nevetgélését és a palacsinta illata is a levegőbe hasított. Brayden a kanapén ült ismét, aki amint meglátott, hozzám sietett.

-Beszélni akartál.

-Csak bocsánatot akarok kérni, hogy olyan hisztérika voltam. Érzékeny vagyok a szakításom óta ilyenekre. Ne haragudj.

-Tetszik, hogy nem Smsben kértél bocsánatot.

-Jobban szeretek az illető szemébe nézni ilyenkor.-hajtottam le a fejem a cipőmet bámulva.

-Akkor talán nézhetnél is a szemembe.-emelte meg a fejem az államnál fogva.

A szemem ugrált a szája és az íriszei között. Csak tegnap ismert meg, de máris így közeledik felém? Nem tudom mire kellene gondolnom.

Baj, ha elképzeltem póló nélkül?

-Gyertek!-kiabált Vicki kimentve engem a helyzetből.

Elmentem Ray mellett, majd leültem a székre. Brayden mellettem foglalt helyet, közel hozzám.

***

Este 8 óra van, Vicki szülei már otthon vannak.

-Szombat van.

-Na és?-kérdeztem vissza.

-Menjünk piálni.

-Máskor hallgatnék az eszemre, hogy ne, de a szívem annál erősebb az igennel.—nyöszörögtem, amivel nevetést és egy hurrát váltottam ki Victoriából.—Várj és a szüleid?

-18 éves vagyok. Enyém a világ! Anya! Bulizni mentem Rachellel!

-Vigyázz magadra!-kiabált az anyja.

Oké, akkor maradtam én.

Mom

Anya. Vic elakar menni ma este<
bulizni. Velem. Mehetek?

>Persze. Náluk is alszol?

Azt hiszem igen.<

>Írj ha náluk leszel. Érezd jól magad.

Imádlak!<

Felkaptam egy vastagabb pántos, fekete, elől V-betűben kivágott felsőt, meg egy szürke szakadt farmert. A cipőmet húztam fel, majd a jackimért nyúltam.

-Veletek tarthatok?-kérdezte Szexisten.

-Felőlem.-vontam meg a vállam.

-Gyere, úgyis elhívtam Danielt.-tette a kistáskájába a telefonját Vicki.

***

Hamar ott lettünk. Daniel amúgy egy kitetovált, kigyúrt, de mégis helyes és intelligens fiú. 23 éves, fekete hajú, barna szemű.

-Ne nagyon szakadj el tőlem. Nem akarom, hogy bajba kerülj.-súgta a fülembe, míg a kezei a derakamon voltak.

Rendesen bizsergek!

-Miért kerülnék bajba? Nem vagyok olyan típus.

-Ilyen szép lányra vágyik sok-sok fiú és nem akarom, hogy elvigyenek vagy megerőszakoljanak.

-Héhó. Brayden. Ameddig nem úgy ismerjük egymást, ahogyan kell, addig...ne. Ne védelmezz, megy magamtól is.-sétáltam ki a kezei közül ránézve.

Sarkon fordulva elindultam befele. Majdnem elvesztem már az elején, ha Vicki meg nem fogja a karomat, kihúzva a tömegből.

Utálok tömegben lenni.

Igen ez egy kisebb-nagyobb problémám, hogy utálok tömegben lenni, de bulizni néha napján imádok és jól is esik.

A bárpulthoz lettem rángatva, ahová később csatlakozott a két srác is.

-2 sör.-kérte ki a piát Vic.

-Óvatosan.-hallottam újabb suttogást a fülemben.

-Nem ígérek semmit.-fogtam meg az üveg alkoholt, amiből jó pár kortyot ittam.

-Lassíts. Nem sietünk.-vette ki a kezemből Brayden.

-Én. Ma. Részeg. Leszek. Világos?

-És ha nem hagyom?

-Akkor téged is leteperlek, mint Victoriát.-fenyegettem közelhajolva a fejéhez.

-Miért akarsz részeg lenni?

-Antialkesz vagy?

-Halljam a választ.-morogta a tekintetével teljesen átadva a tényt, hogy ez nem kérés volt.

-Felejteni akarok.-vettem ki az üveget a kezéből.

Ittam. Ittam. Ittam. És ittam.