Durván szeretve [befejezett]

6.rész

Igen, ittam. Sokat. Szóval gyorsan elveszítettem a fejemet.

-Nem örülök, hogy így látlak.-húzott magához, Mr.García.

-Elhiheted...hogy nem vagyok ilyen minden héten. De elegem van! Az exem feltűnik, amikor felejteni akarom, a tesója bántja Maxet. Vicki meg...

-Meg?

-Depressziós. Darabolta magát és most is képes lenne rá. Nehéz visszafognom és nem is mindig sikerül. Szóval elegem van.-riszáltam magam be a tömegbe, ami Braydennek látszólag nem igen tetszett.

Táncoltam, a magam módján. Olyannyira elmerültem a dalban, hogy észresem vettem a "partnerem."

-Hé Cica, jól táncolsz.-markolta meg a fenekem, amitől feléfordultam idegesen.

-Kopj le!

-5 rongyért mennyit kapok.-harapta be az ajkait, közel rántva magához.

-Eressz el.-mondtam egyenlőre higgattan, amíg meg nem éreztem valami keményet odalent.

-Játszunk egy kicsit.-simította el a hajamat az arcomból.

-Hé! Veszed le a mocskos kezedet róla!-rántotta el valaki magával.

-Haveeer...

-Nem vagyok a haverod! Takarodj innen, mielőtt beverem az ontromba fejedet.-fenyegette Brayden.

Hmm...jó pasi...

A srác sarkon fordult, de nem ment el, hanem visszafordulva hirtelen behúzott egyet Braydennek. Ő is visszaütött, csak a srác attól lábonállni már nem bírt, így összecsuklott a földre.

-Menjünk.-húzta a kezemet.

-Nem akarok.-nyavalyogtam.

-Azt mondtam megyünk!-vetűlt düh a hangjára, amit lehajtott fejjel sajnált.

Odahúzott Vickiékhez, akik nagyban röhögtek.

-Hazaviszem Rachelt. Vigyázz Vickire.-mondta Danielnek.

Ezután a vállamnál megfogva vitt magaelé és tolt kifele.

***

Otthon, mármint nálunk, vettem észre, hogy Brayden bütykei lilák és vörösek.

-Ez csúnya.

-Mondtam, hogy maradj velem.-morogta rám.

-Sajnálom, rendben?! Csak bulizni akartam! Élni!-emeltem fel a hangomat.

-Ha nem vagyok ott, már az is lehet, hogy halottan feküdnél az erdőben.

-Ne túlozz.-fordítottam el a fejem, de az  állkapcsomnál megfogva visszafordított.

-Nem túlzok. Légy óvatosabb.

-Rendben.-hajtottam le a fejem, amikor elengedett.

Az alkohol hatása lehetett, de a mellkasának dőltem, beszívva azt a mámorító illatot.

Remeg a lábam.

Brayden átölelt, az állát meg a fejemretette.

-Vetkőzz le, vegyél fel valami kényelmeset. Aztán gyere le.

A szüleim nincsenek otthon én meg jelenleg nem bánom, ha van itt egy erős pali.

-Jó.-mondtam egy utolsó szippatással.

***

Fent vagyok és a ruhámat szedem le magamról, amikor megszédülve a földreestem.

Utálom ha ez van. Kevesebb
alkohol, Rachel. Kevesebb!

Pár pillanat múlva hallottam meg, ahogyan a lépcsőm ropog.

-Rachel jól vagy?-kopogott be a fuvarozóm.

-Gyere be.-mondtam, de nem akartam, mivel fehérneműben fekszem a földön.

Kicsit cink a helyzet, de Brayden akkor is felsegített. Egymás íriszeit fürkésztük, amikor egy pillantás alatt, a falhoz voltam dőlve, Brayden meg előttem. Közelebb jött és a fenekemnél megmarkolva kapott fel. A lábaimmal a derekát szorítottam, míg a férfiasságának merevedését éreztem az én érzékeny pontomnál. Akaratlanul is felsóhajtottam, aminek a végét egy csókkal folytotta belém. A nyelve utat kért a számba, amit szívesen megadtam neki. Vad táncba kezdtek, míg az agyam fel sem tudta fogni mi történik. Az ágyékát erősebben nekem nyomta, amitől belemosolyogtam a csókunkba.

-Annyira akarlak.

-A szüleim nincsenek itthon.-haraptam be az ajkam, mosolyogva.

-De nem lehet.

-Ne mond ezt.

-Édes kicsi Rachelem.—tett le a földre.—Nem vagy józan, nem használom ki a helyzetet, mert a végén megutálsz. A másik...hogy én nem vagyok egy egyszerű szerelmes. Én durva vagyok a szerelemben.

-Egyszer megmutathatnád.-húztam végig az ujjaim a hasán.

Kockák...

-Majd ha kitisztult elmével ezt mondod, akkor megmutatom.-nyomott egy puszit a homlokomra, majd lement.

Holnap tuti villámcsapásként
ér majd ez az emlék.

Fogtam egy ideig a fejem, míg a szédülés el nem állt. Azután felkaptam a ruhámat, és lementem én is.