2 óra múlva
-Gyere, menjünk öltözni.-húzott fel a kezemnél fogva.
Felmentünk a szobájába, aztán valami eszembe jutott.
-Nincs ruhám, amit felvehetnék.
-Ülj le, majd mindjárt adok valamit.-nyomott egy csókot az ajkaimra.
Leültem és vártam. Nem kellett sokáig. Hamar a szemem elé terítette a fehér felsőt egy fakó bőrszínű nadrággal [fent^]. Elkezdtem vetkőzni, amit Brayden zavartalanul végig nézett. Felvettem az általa válaszott ruhát, ami olyan lenge volt, hogy mesztelennek éreztem magam.
-Csinos vagy.-nézett rajtam végig.
-Köszi.-hajtottam le a fejem mosolyogva.
Amikor ismét felemeltem a hajam a szememhez csúszott, amit Brayden a fülem mögé vezetett, majd megcsókolt.
-Gyors felkapok valamit.
-Jó.-súgtam.
Szerintem kicsit kattos, mert egyszer
túl vad, egyszer túl gyengéd, egyszer
túl erőszakos vagy túl domináns. De
amikor megcsókol, mintha a
menyországban lennék. Biztonságot
érzek.-Minden rendben?-rántott ki a kérdéssel a gondolataim sokaságából.
-Persze, miért?
-Lefagytál.
-Csak gondolkoztam.-vontam meg a vállam, elhaladva mellette.
*****
Elértük az úticélt, ami nagy szerencsétlenségemre majdnem tele volt. Rengeteg ember volt bent, habár nem is értem mit gondoltam, hamár diszkóba megyünk.
-Ne szakadj el tőlem és ez nem kérés.
-Nem is szándékoztam.-fontam össze az ujjainkat.
Első lépésem, az volt, hogy a pultig húztam, ahol Brayden nekilátott kikérni az italokat.
-Egy Curacao és egy Martini lesz.
-Te iszod a Martinit?
-Nem. A Curacao 30%-os, míg a Martini csak 16-18. Megmondtam, hogy mértékkel. Majd ihatsz mást is, de elsőnek jobb ha egy gyengébb típussal indítasz.
-Gyenge? Ez hol gyenge?-nevettem.
-Nem is muszáj innod, ha nem akarsz.
-De jó lesz a Martini.-mosolyodtam el, remélve, hogy nem vonja vissza az engedélyt.
-Rendben.
Lehúztuk a pohár hűsítőt, aztán amikor indultunk volna táncolni, nekimentem egy lánynak.
-Bocs...—mondtam, majd az illető megfordult.—Vicki? Te mégis, hogy kerülsz ide?
-Nem bulizhatok?
-De tegnap is itt voltál.
-De ismét eljöttem Danivel.-vonta meg a vállát, majd a tömegből kihúzta Danit.
-Anya?-vonta fel a szemöldökét Brayden.
-Beugrott egy régi barátjához.-húzta mosolyra a száját Daniel.
-Cseppet sem tartom igazságosnak, hogy így bánik veled. Pedig tudja, hogy utáltad Pault.-húzta össze a szemeit Bray.
-Még mindig féltekeny vagy? Ugyan bátyus.
-Soha nem voltam az. Remekül megvoltam apával és mint láthatod férfit nevelt belőlem, míg te el vagy kényesztetve.
-Az nem férfi, aki nőket ver.-hajolt Dani, Brayden arcához.
-Mintha te soha nem tetted volna.
-De én nem nevezem magam férfinak.
-Te abba ne szólj bele, hogy mit csinálok a nőkkel.-bökte meg Brayden Daniel mellkasát az ujjával.
-Akkor te meg kopj le rólam és anyáról.
-Jó oké, szerintem hagyjuk mára ezt a témát.—álltam közéjük.—Kérlek.-néztem kiskutya szemekkel Brayden íriszeibe.
-Rendben.
-Rendben.-Daniel is beleegyezett, szóval ismét nekiindultunk táncolni.
Nem mentünk nagyon a sűrűbe, mert Brayden nem akart elveszteni. Én viszont teljesen átszelleműlve kezdtem el mozogni a zene hatására. Háttal állva Braydennek mozgattam a csípőmet, néha hátra pillantva, hogy mit reagál. Érdekes módon nem táncolt, pedig a konyhában igen jól mozog. De még mennyire jól. Ahhoz, hogy becsatlakoztassam elkezdtem hátrálni, ameddig a fenekem az ágyékához nem ütközött. Akkor a kezeit a derekamra helyezte és elkezdte velem egyszerre mozgatni a csípőjét. Eközben a fülemet puszilgatta, vagy a nyakamat, a kezei néha elmozdultak és végigsimították az oldalam, volt amikor az egyik kezével a ellentétes mellemre helyezte. Nem áll szándékomban beindítani, csak táncra kényszerítem.
YOU ARE READING
Durván szeretve [befejezett]
RomanceRachel Hernandez egy átlagos 18 éves. Az életét eddig csak legjobb barátnője, Victoria forgatja fel, aki mellesleg a szomszédja. Vickinek van egy testvére Max, aki imád focizni. Eddig minden normálisnak tűnik. Ugye? Ám Max fociedzője megfordul Victo...