Durván szeretve [befejezett]

56.rész

2 részre osztom, most tájékoztatok mindenkit. Nos extrémre akartam, majd ti eldöntitek. Lesz akinek gyenge, lesz akinek nem🤷🏽‍♀️Bocsesz.
•••••••••••••••••••••••••••••

Már a vacsorához készülődtünk. Felvettem egy ingem és egy szürke nyakkendőm. Rá egy mellényt, arra pedig egy zakót.

-Rachel!

-Egy pillanat!-a nők meg az 1 órás készülődések.

-Mit tart eddig?

-Megyek megyek!-igyekezett le a lépcsőn, de megbotlott. Még jó, hogy a legvégén, így eltudtam kapni.

-Kétballábas.-forgattam meg a szemem játékosan.

-Köszi.-egyenesedett fel, majd egy mosollyal jelezte, hogy mehetünk.

A kocsiba ülve gondolkoztam azon, hogy mennyire kevés időnk van egymásra. Ez az utolsó napom itt.

-Brayden?

-Hm?-kaptam oldalra a fejem.

-Minden rendben?

-Oh, hogyne, csak elgondolkoztam.-tettem a tenyerem a forró combjaira, majd akaratlanul is simogatni kezdtem egészen a combja tövéig. A teste melegétől már kívánom, de ahogyan jelenleg sóhajtozik és nyöszörög.

-Majdh...este...-szuszogta, mire egy aprót belemarkoltam a combjába.

***

Az étteremben minden fényesen ment. Habár a vágyaim jobban feltüzeltek, amikor a szemembe pillantott azokkal a csillogó szintúgy vágyal fűtött íriszekkel.

-Mondanám, hogy gyönyörű vagy ma, de mindig az vagy, szóval újat nem tudsz meg tőlem.

-Oh, de nyálas hangulatban van valaki.-az a kuncogás, mint reggel a madarak éneke.

-Ne haragudj nem erősségem a bókolás.-mosolyodtam el én is.

-Azzal én tisztában vagyok.-harapott az ajkába, majd megéreztem, ahogyan a lábamat simogatja az ő lábával. Ledobhatta a cipőjét.

-Mit...Mit csinálsz Rach?-húztam perverz, nomeg megzavarodott mosolyt.

-Beizzítalak.-azzal abba maradt a simogatás.

Az agyam eldobom ettől a nőtől.

***

Gyorsan letudtuk az étkezést, amint az étel az asztalunkhoz érkezett. A bor sem maradhatott ki az estéből. Talán kicsit sok is volt Rachel részéről. Ezután igyekeztünk haza, amilyen gyorsan csak lehetett. Amint a házba léptünk, Rachelt azonnal a falnak passzíroztam és az ajkainak estem. Olyan vadul és vágyaltelien csókoltam, hogy észre sem vettem, hogy levegőt alig kapok. Ő is hasonlóképpen érezhetett, hiszen nem is egyszer akart eltávolodni tőlem.

-Vágyok rád.-nyögte, amikot a nyakának estem.

-Ki az én Babygirlem?

-Énh, Daddy...-pihegte, majd a hajamba dúrva a kezeit, az ajkához húzott ismét.

-Menjünk játszani.-lágyultam el, hogy ne így kelljen az emeletig mennünk.

-Hmmm Twister.-mosolygott, majd a nyakkendőmet megfogva húzott maga után.

Egészen a hálószobáig húzott, ahol mostmár én dominálhattam. A derekánál fogva magamhoz rántottam, a száját az enyémhez nyomtam. A kezem a combjára helyeztem, majd elkezdtem lassan felfelé simítani, egészen a csípőjéig.

-Mire vársz?-mosolygott a csókba, miközben játékos kérdésével, nem is gondolta, hogy mennyire felizgatott.

-Úgy megduglak, hogy a nevedet is elfelejted.-dörmögtem, majd lerántottam róla a ruhát.

-Hiszem, ha tapasztalom.-a keze a merev farkamra markolt.

Ledobtam magamról az inget a zakó után. A nyakkendőmet feszesre húztam a kezeim között, amitől Rach megmeredt.

-Feküdj le.-sétáltam mellé, ahol összekötöttem a kezeit.

Ezután a szekrényemhez sétáltam, ahonnan kivettem a lábfeszítőt is.

-Járni azért tudjak.-hallottam a mosolyt a hangján.

-Nem ígérek semmit.-azzal a bokájára erősítettem a lábpereceket. Szétfeszítettem őket, majd a hasára fordítottam. Azzal a lendülettel a fenekébe haraptam, annyi erővel, hogy ott maradt a foglenyomatom, ő pedig felszisszent.

-Auh! Óvatosan.

-Mondtam, hogy megszólalhatsz?—azzal mégegyet haraptam a formás fenekébe, viszont választ nem kaptam.—Halljam!

-Nem.

-Egy szót se. Ha fáj szisszenést akarok csak hallani, a jót rád bízom.-nem látta, de perverz mosoly húzódott az arcomra.