76.rész

4.2K 91 10
                                    

Kulcs zörej, végül ajtónyitódás és egy mit sem sejtő férfi.

-Jézusom Rachel!—sietett hozzám, letérdelve elém.—Mi történt? Mi ez a piros, lila folt?

-Semmi. Nem lényeg.

-Tudod, hogy utálom, mikor ezt csinálod.—nézett mélyen a szemembe, mire én a lesütöttem őket. Mellémült, majd a mellkasára fektett.—Halljam mi történt.-simogatta a fejem.

-Tényleg jobb ha nem tudod.

-Rach, ne kelljen begorumbolnom. Kérlek, hercegnőm.

-Ígérd meg, hogy nem teszel semmit.

-Életem...

-Azt mondtam, ígérd meg.-ültem fel.

-Ígérem.—simította meg az arcomat, ahol a pofont kaptam.—Halljam.

-Írtam, hogy van valaki a házban. Olvastad, hiszen itt vagy.

-Tényleg volt itt valaki? Ki?

-Daniel.-súgtam elhaló hangon.

-Hát hogyne.-szorította össze az állkapcsát.

-Megígérted, hogy nem teszel semmit.-zártam az arcát a kezeim közé.

-Kár volt megígérnem.

-Nyugodj meg.

-Nyugodjak meg?! Rachel, az öcsém zaklat téged!

-Mintha én ezt nem tudnám!-emeltem fel a hangom.

-Fel kell jelenteni az öcsémet.

-Nem lehet.

-És mégis mi a faszért nem?!-kiabált, miután felállt.

-Ne kiabálj velem.

-Akkor magyarázd meg!

-Félek, hogy elmondja Vickinek...a...tudod mit.

-Hát ez kibasztottul pompás! Szóval ha jól értem, azért nem jelented fel, mert félsz hogy az öcsém beárul Vicknek, aki berág, amiért a pasija megdugott, hiszen azt fogja hinni, hogy te másztál rá.-rövidítette le a szálakat.

-Majd megoldom.

-Aggódom érted! Miért nem hagyod, hogy segítsek?-térdelt le elém.

-Egyedül akarom megoldani.

-Miért?

-Nem akarok rád támaszkodni, hiszen holnapután elmész ismét.-gyűltek össze a könnyeim a szememben.

-Lehet, de most itt vagyok.

-Igen, ennek örülök is, de nekem egy életre kellenél, nem pár napra.-tettem a tenyerét az arcomra. Olyan forró volt, kellemes.

-Nézz rám.—utasított lágyan, én pedig engedelmeskedtem.—Nem ígérem, de lehet itt tudok maradni. Lehet, hogy hónapokig.

-Hogy tudnád megoldani?

-Azt még kitalálom.—mosolyodott el, aminek hatására én is, de még egy könycsepp végigfolyt az arcomon.—Naaa, hercegnőm. Ne sírj, kérlek.-törölte le az ujjával a könnycseppet.

-Könnyű mondani.-nevettem fel halkan, szipogva.

-Életemben soha nem volt senki ilyen fontos, mint te. Te vagy az egyetlenem...—nyomott egy csókot.—A szerelmem.—majd még egy csókot.—A hercegnőm.—ezúttal el is mosolyodott közben.—A babám, a babym.—feküdtem hanyatt míg ő felettem volt, folyamatosan csókol.—Az életem.—vezette be a kezét a felső alá.—És persze a cicám, habár néha inkább vadmacska.

-Túl sokat beszélsz, kandúrom.

-Rossz időpontot választottam, hogy megosszam veled, hogy baszottul kívánlak?

-Mindennap szeretkezünk.

-Azzal mi a baj?-emelte meg a szemöldökét.

-Nem mondtam, hogy baj, csak néha egy kis romantika is jó lenne. Mondjuk Netflix, pizza meg a többi.

-Nem vagyok romantikus típus.-vicsorgott, amivel megnevettetett.

-Tudom, szerelmem, tudom. De tudsz az lenni, ha nagyon akarsz. Hiszen tapasztaltam már.

-Mondjuk mikor?

-Csillag nézés. A dal. Rémlik valami?

-Nem tudom miről beszélsz.-vágta be a kamu gondolkozáshoz illő arcot.

-Szemét.-nyújtottam ki a nyelvem.

-Nem romantikának mondanán, inkább...kedves gesztus.

-Romantikus voltál. Ne vitatkozz.

-Legyen. Romantikus voltam. Értettem, asszonyom.—nyomott egy puszit az ajkamra.—Szóval több romantika kell. Akkor rendelek pizzát, te meg keress filmet.-mászott le rólam, de gyorsan az ölébe ültem.

-Nem mondtam, hogy ma lenne rá szükségem.-az ajkára tapadtam, majd gyorsan megszabadultam a felsőmtől, ami alatt nem volt melltartó.

-Fel voltál erre készűlve?

-Mondjuk azt, hogy reméltem.-mosolyodtam el, majd leszálltam róla, hogy levehesse a ruháit ő is.

Amikor mesztelen voltunk mindketten, elhelyezkedtem az ölében. Lassan ereszkedtem a erekciójára és imádom ezt az érzést. Nyöszörögtem, a testemen végigfutott a vágy. Brayden a fenekemre tette a kezét, felvezette az oldalamra, mand vissza a fenekemre. Lassan mozogtam, nyögéseket kiváltva belőle. Imádom hallani, függője vagyok, az egész férfinek a függője vagyok. A hangjának, a nyögésének, a csókjainak, a nevetésének, még a parancsoló hangnemét is imádom.

-Szeretlekh...-nyögte az ajkaimra.

-Én ish...

Brayden változtatott a pozíción, így jelenleg ő van felettem. Lassan mozgott benne, miközben az ikreim egyikét csókolgatta, harapta, aztán a nyakamra tért rá.

-Kiéh vagy, hercegnőh?

-Mhm...A...A tiédh.-feszengtem, nyögtem alatta, miközben a kezeim a párnát markolászták.

Brayden hirtelen vágta belém magát, melegséget árasztva a testembe. Fájt, ez a hirtelenség.

-Csakish az enyém...-súgta a fülembe, majd kihúzódva belőlem, indult az emeletre.

-Hova mész?

-Zuhanyozni, jössz te is?-fordította oldalra a fejét, egy mosollyal.

Bólintottam és elindultam utána.

•••••••••••••
A vége kérésre készült xd
Remélem senkit nem zavarnak
Aaaaa szexuális viharok🔞😅

Durván szeretve [befejezett]Where stories live. Discover now