Durván szeretve [befejezett]

17.rész

Az étteremben vagyunk és egymás szemébe nézve beáll a csend. Annyira kínos, hogy inkább megszólalok én, egy elég kényes témával.

-Rémlik, hogy váltunk el egymástól 5 napja?

-Igen.-kopogtatta a szalvétát lehajtott fejjel.

-Te vagy én kezdem?—kérdeztem, de ő csak egy kis fejemeléssel és egy pillantással válaszolt.—Hány éves vagy?

-26.

Szóval 6 év.

-Családod? Anyukád, apukád?

-Erről nem szeretnék még beszélni.-állt le a szalvéta kopogtatásával, majd a szemembe nézett és láttam benne fájdalmat.

-Mit szeretnél te tudni rólam?

-Semmit.—mondta, mire összeráncolt szemöldökkel néztem a szemeibe, ő pedig egy halvány mosollyal reagált.—Mindent tudok rólad, ami számomra fontos.

-Na de, mégis honnan?

-Az maradjon az én titkom.-simította meg a kezemet.

-Mit tudsz rólam?-tettem fel félénken a kérdést.

-Gyerekkorodban és a tinidzserkorban sokszor keveredtél bajba mások miatt. Voltak, akik elhagytak...voltak akikkel jobban összebarátkoztál. Nem szereted a magasabb cipőket, inkább a lapos talpúakat hordod. Nem szereted a szoknyát és a sajátkorodban próbáltál barátot találni, ami sikerült, de nem lett jó vége. Oh és Madridban születtél 2005.június 18.án. (2025-öt írunk)

Ez lenyűgöző.

-Vicki volt.

-Bármelyik barátod mondhatta volna-vigyorodott el.

-Igen, de csak ő ismer téged.-vontam fel az egyik szemöldököm egy kislányos mosollyal.

-Jogos.—nevetett fel halkan.

Eközben az étel is kijött. Könnyed kajákat ettünk. Minden ízletes volt és az egyik pillanatban még ettem a másikban már Brayden törölte le az ajkaimon maradt ételt. Elmosolyodtam, majd tovább ettünk.

***

Amikor befejeztük még vártunk egy kicsit. Pontosabban a hasunkat pihentettük. Amikor a tekintetünk összetalálkozott elkaptam a fejem és beleharaptam az ajkamba. Magam se tudtam mit csinálok, csak jelét akartam adni, hogy ma vele akarok lenni.

-Haza vihetlek?-kérdezte egy felvont szemöldökkel és egy vigyorral.

-Ami azt illeti...anya úgy tudja, hogy "Vickiéknél" alszom.-az ujjaimmal mutattam a macskakarmokat.

-Biztos nálam akarsz lenni? Nem igérem, hogy nem lesz semmi.

-Bizonyítanom kell, hogy mennyire is akarlak?-haraptam az ajkaimba.

-Add a bugyid Rachel.-utasított finoman, a kezeit a boros üveg mellé téve, kérően.

A kérdés hirtelen csapott, de nem mondanám, hogy zavart. Szétnéztem és lassan a ruhám alá nyúltam. Egy-egy ujjam beakasztottam a csipkés anyag szélébe és lassan elkezdtem levenni. Eközben senki nem nézett ránk, hála istennek. A markomba fogtam és Brayden kezébe nyomtam, ő pedig zsebre tette.

-Menjünk haza. Beszélgetni.-kacsintott, majd el is indultunk.

***

Alig léptünk be az ajtón, amikor a falhoz nyomva kaptam észbe. Vadul csókolt, szenvedélyesen. Ez a férfi teljesen gyengévé tesz. Ha vele vagyok, ha láthatom olyan másnak érzem magam. Talán boldogabb lennék?

-Ne itt.-dünnyögtem két csók között.

Felkapott a karjába és felvitt a hálószobájába. Leszedte rólam a ruhámat és egy csók közben bontotta ki a nyakkendőjét és dobta le az ingjét, miközben és a kezeim közé zártam az állkapcsát.

-Akarlak.-leheltem az ajkaira, amivel egy mosolyt váltottam ki belőle.

-Megkapsz.-nyögte a csókcsata közben.

A nadrág és a melltartóm is ugyanarra a sorsra jutott. A boxer volt rajta egyedül, amikor a föld felé hajolt és felvette onnan a nyakkendőjet egy ajakba harapás kíséretében.

-Nálad nincs egyszerű szex. Ugye?-kérdeztem, amikor is odahajolt az arcomhoz.

-Szeretem a saját módszereim. Szeretek uralkodni.-nyomott egy csókot, amivel az ágyra döntötte a testem.

Most kivételesen igaz, hogy összekötözte a kezem, de az ágyhoz nem rögzítette. Először nekilátott csókolgatni. Minden porcikám. Az oldalamon lassan járt fel-le a keze, míg az ajkai a nyakamat kínozták. Aztán áthaladt a melleimra, a hasamra, a köldökömre és a combjaimra. Aztán semmi. Az érintés helyei égtek, vágytak a továbbiakra. Nyugtalan voltam, de a fejemet akkor sem emeltem meg, mégha látok is. Csak vártam, addig a percig, ameddig szakadást nem hallottam. Papír szakadást. Egy mosollyal tért hozzám vissza.

-Kíméletlen?

-Kíméletlen.-a kérdésre ugyanazzal a szóval válaszoltam.

Valóban az volt. A tempóját lehetetlen volt felvenni a csípőmmel. Mindig változtatott. Nem tudtam mikor mit csinál, csak abban voltam biztos, hogy imádom, amit csinál, ahogyan csinálja. Élvezem. Élvezem, ahogyan ő a főnök a szexben, ahogyan uralkodik a testem felett. Ahogyan együtt zihálunk és folytjuk egymásba a nyögések végét. Élvezem, ahogyan elvisz a csúcspontig. Tökéletes számomra.