Durván szeretve [befejezett]

72.rész

Lihegve feküdtünk egymás mellett, teljesen leizzadva.

-Mi lenne, ha a szokásos unalmas, éttermes randi helyett, elvinnélek éjszakázni?

-Éjszakázni?

-Ne csináld úgy, mintha nem hallottad volna.—mászott fölém, harapva az ikreimet.—Repetázni akarok belőled.-morogta a nyakamba, sikeresen begerjesztve engem.

-Nem hiszem, hogy több orgazmusra van erőm.

-Akkor szedd össze minden erőd, mert ma ezen kívűl szeretnélek mégegyszer megizzasztani.-kezdett el izgatni alulról.

-Csináld, csináld...-nyüsszögtem, a hajába markolva.

Addig könyörögtem, hogy belémvezette két ujját.

-Nyögj, hallani akarom, ahogyan élvezkedsz.-harapott a hasamba, az ujjait egyre hevesebben mozgatva bennem, kiváltva belőlem egy apró sikolyt.

-Pótold be ezt az egy hónapot.-nyögtem, mire tovább harapdáld.

Azután elkezdte kínozni a bimbóimat, morzsolta, amik viszont fájtak. Feszengeni kezdtem, mire erősen a combomba markolt.

-Viseld el.-ezután rászorított, majd a szájába vette.

A nyelve rettenetesen izgatott. A testem bizseregni kezdett, levegőt alig kaptam. Hirtelen csapást éreztem az érzékeny részemen.

-Nedves vagy Cica.-vigyorodott el, majd belémvágta magát.

***

[22:48]
Miután őfelsége kiizasztott a bőrömből is, elkezdtünk öltözködni.

-Nekem van a legszebb csajom.-fogta meg a derekam, majd egy csókot adva el is engedett.

-Mi az első megálló?

-Ne kíváncsiskodj.—mosolyodott el, majd a háta mögé nézett.—Erre is szükségem lesz.-fogta meg a gitártokját.

-Megöl a kíváncsiság.-nyavalyogtam.

-Jólvan menjünk.-puszilta meg a homlokomat.

Beültünk a kocsiba és elindultunk.

-Brayden, legalább azt mond meg, hogy most hova viszel.

-Elmegyünk a partra.

-Mit akarsz te a parton kezdeni?-nevettem el magam.

-Majd megtudod.

***

Elvitt egy kocsis moziba. Soha nem voltam még ilyenen, de nagyon élveztem. De ezután se álltunk meg.

-Most hova?

-Szerelmem, minden alkalommal megfogod ezt kérdezni?

-Ismersz.

-Igen...ismerlek.-sóhajtott, lekonyult ajkakkal.

***
[01:37]
Jelen pillanatban egy szórakozóhely előtt parkoltunk le.

-Ah, kivagyok a diszkóktól.

-Ez tetszeni fog. Ígérem.-nyitotta ki a kocsi ajtaját, majd becsukta, amint kiszált, végűl a gitárját is kivette.

Elsétáltunk a hátsóbejárathoz, ami csodával határos módon nyitva volt. Besétálva egy őr állított meg minket. Nem hallottam mit beszéltek, de azután elengedett minket a biztonságiőr. Egy koncerten vagyunk és a zene fülsüketítően hangos.

-Brayden...

-Csak neked.-puszilt meg és, amint leállt a banda, ő felsétált a színpadra.

Mi a terved?

Amint a mikrofon előtt állt, mindenki csillogó szemekkel nézte Braydent. Ezt eltervezte. A közönséget, a hátsóajtót. Mindent.

-Ezt a dalt életem egyetlen értelmének írtam.—mosolygott rám.—Szeretlek Rachel.-és elkezdett játszani.

A szöveg tartalmazta a randikat, a találkozásunkat, hogy első pillantásra belém szeretett, hogy minden rosszat sajnál és, hoy mindennél jobban szeret. Megríkatott, durván.

Amikor befejezte az éneklést, felsiettem a színpadra kisírt szemekkel, és a nyakát átkarolva megcsókoltam, amitől mindenki újongatni kezdett.

-Remélem tetszett.-mondta, mire megemeltem a mobilomat, egy videót megjelenítve rajta.

-Nagyon, nagyon, nagyon. Gyönyörű volt, Brayden.

-Van még egy tervem mára. Benne vagy?

-Határozottan igen.-mosolyogtam.

-Akkor menjünk.-harapott bele az ajkába.