Durván szeretve [befejezett]

7.rész

Másnap reggel fejfájásra keltem. Az átlagos emberek felülnek az ágyukban, mielőtt felállnak róla, de én limitált kiadásúként csak legurulok.

Auch.

Egy-két lépést félre léptem, de aztán megmaradt az egyensúlyom.

Ez is Vicki miatt van.

Lebicegtem a konyhába gondolva, hogy a szüleim otthon vannak, viszont nem így volt. A konyhapulthoz igyekeztem, ahol egy levél várt.

Szia Kicsim.
Mára behívtak dolgozni.
Én sem örültem, hogy vasárnap
Be kell mennem, de így alakult.
Légy jó! Ne bontsd le a házat.
Oh és minipizzát csináltam.
Későn érek haza.

Ui: Apád Zágrábban van.
Üzleti út.

Anya...te vagy a legjobb. Apa meg...szokásos.

Pulától nagyon messze van. Habár annyira mégse szokásos, mert Fiumébe megy, ha üzleti úton van. Nem a fővárosba.

Odabattyogtam a minipizzákhoz, amik langyosak voltak így elkezdtem őket mikrozni. Addig a kávémat is kiöntöttem és ittam is belőle. Jó ideig ihattam, amikor is kiköptem.

MAJDNEM! LEFEKÜDTEM!
BRAYDENNEL!

-Hol van a villa? Kinyomom a szemem.-hangosan gondolkodtam, mire a mikró is jelzett, hogy kész a pizza.

Ez máskor nem csinálhatom. Nem
részegedek le pasi közelében.

***

Kajáltam. Ittam. Felöltöztem. Nyár van, Június, de este majd megfagysz. Így nehéz ruhát választani. Elmentem a fürdőbe megcsinálni a reggelem higéniai oldalát.
*1 új üzenet*

Vicki.

Crazy Bitch

[Tudtam...]

>Gyere el velem.

Mégis hova kéne?<

>Az öcsikémnek ma élesben
menni fog egy meccs. Nem
akarok unatkozni🤷🏽‍♀️

Ezt most kihagynám.<

>Mivan? Ne már!
>Gyere el.
>Max is akarja!

Hé! Vele zsarolni nem ér!😑<

>Gyere el, te segg.

JÓ!<

Inkább hagytam az egészet, mert makacs. Nagyon. Aztán meg megharagszik, amit nem akarok.

Gyorsan fogatmostam és megfésülködtem. Azután átrohantam.

***

A kis Gómez szalad a pályára. Akaratlanul is Braydent kerestem, akit persze nem találtam.

-Keresel valakit?-kérdezte Vicki.

-Neeem.-húztam el az e-t.

-Hazudsz. Ha hazudsz elhúzod a betűket. Mondjad mizu.

Elmeséltem neki mindent tegnapról. Nagyokat pislogva gondolkodott, mit is mondjon vagy reagáljon.

-Miért nem dugtatok?

-Ő nem akart.-vontam meg a vállamat.

-Mert te igen?

-Akkor igen, de lehet mára megbántam volna. Nem tudom.-sétáltam fel a kilátóra.

Leültünk és néztük a meccset. A telefonom a helyetfoglalásunk után pár perccel zümmögött a zsebemben.

Brayden

>Szia.

Nem válaszoltam.

>Láttam, hogy kerestél valakit.
Engem. Tudom.

Még mindig néma vagyok.

>Kérlek gyere a parkolóba. Van
amit nem ártana megbeszélnünk.

És ha nem megyek?<

>Akkor felmegyek a kilátóra.
És ott helyben verem el a seggedet.

HOGY MIT CSINÁL?

-Ki az?

-Brayden.—sóhajtottam a fejemet fogva.—Találkozni akar velem a parkolóban.

-Szerintem menj.-vonta meg a vállát, tovább figyelve a meccset.

-Nem akarok, de inkább az, minthogy elverje a seggem.-tápászkodtam fel mellőle.

-Mivan?-kérdezte vissza meglepve.

Nem válaszolva kisétáltam a parkolóba. Egy kocsinál állt, feltehetőleg az övé. Egy Chevy Camaro SS-es volt.

Csini.

-Miről szeretnél beszélni?-sétáltam hozzá, távolabb megállva tőle.

-A tegnapról. Rólunk és a sírásról.

-Inkább visszamegyek.-fordultam meg, de a karomat megfogva rántott vissza.

Háttal voltam a testéhez szorítva, míg az ajkai a fülemhez értek.

-Ülj be a kocsiba.

-Nem akarok.-dadogtam a bizsergéstől, ahogyan a puha ajkai a fülemet simították miközben beszélt.

-Nem szeretem ismételni magam. Kérlek hercegnőm.

Hercegnőm?

A kérlek hatására engedelmeskedtem, na de nem is az eszem biztatására. Jobban hatott a szívemre.

Beültünk persze én tőle elhúzódva amennyire csak lehet.

-Kérdezz.-dünnyögtem az orrom alatt.

-Miért sírtál?

-Mert megjelent az exem, aki a járásunk kezdete után pár hónappal...megcsalt. Egy internetes kurvával. Következő?

-Miért haragszol rám, amikor nem használtam ki a helyzetet?

-Egyszerűen...csak túl sok minden kavarodik bennem. Nem vagyok túl a szakításomon...de...én tegnap mégis vágytam rád. Te pedig otthagytál.-néztem az ajkait, amik olyan forró csókot tud adni.

Felemelte a lábaimat, amiket feltett az ülésre, ő maga pedig térdelve és terpesztve volt a lábaim felett. Az ajkai halvány puszikat adtott az ajkaimra.

-Csak mond ki.-vezette fel a kezét a felsőmbe.

A tenyere forró volt szinte égette a bőrömet.

-Én...én...

-Hallgatlak...-lehelte az ajkaimra.