14.fejezet

1.4K 119 16
                                    

Deku szemszöge:

Egy kicsit furcsáltam Katsuki viselkedését. Olyan mintha randira akarna hívni! És pont ilyen időben!
Bár be kell vallanom, hogy jól esik, amikor vigyázik rám vagy ha törődik velem.

Az erdőben van egy tó, ahova kiskorom óta jártam. Anyával szinte minden nap kimentünk, már a ,,titkos" búvóhelyünk lett.
És most pont erre a helyre vezettem a szőkeséget, ami oly sok emléket tart bennem.

Amint odaértünk a tipikus nosztalgia uralkodott el rajtam. Sóhajtva néztem szét az elhagyott területen, amit még a falusiak sem ismernek. A fű élénken csillogott, a tó kék vize szinte megnyugvásként hatott szívemnek. Indák lógtak a fákról bele a vízbe, mintha onnan szívnák fel tápanyagokat.

-Na akkor nem megyünk?- zökkentett ki Katsuki hangja a fantáziálásból. Meglepődve vettem tudomásul, hogy már csak egy alsó van rajta. Elpirulva gyorsan elfordultam, majd kezeimmel takartam az arcomat. Miért tud ilyen hamar zavarba hozni?

Már csak a csobbanásra figyelek fel, utána pedig a csendett. Gyorsan én is levettem ruháimat, kivéve az alsót, majd a part széléhez sétálva lassan belementem. Kissé hideg volt, mégis kellemesen hatott.

Már jó pár perc eltelt, hogy Katsuki nem jött fel és már kezdek aggódni.

-Katsuki?- kérdeztem fel hangosan, de semmi választ nem kaptam. A pánik hirtelen tört rám.

-Katsuki!- kiabáltam fel, majd belegázoltam a vízbe, ami már a mellkasomig ér. Lebukva a víz alá is probáltam nézni, de így se láttam. Meleg könnycseppek folytak le az arcomon, ahogy a legrosszabbakra gondoltam.

-KATSUKI!- üvöltöttem fel torkom szakadtából.
Hirtelen a víz alá rántott valami, így az utolsó pillanatban vettem levegőt.
A vízben kinyitva a szemem egy vörös szempár nézett vissza rám. Gúnyos mosolyát így is kitudtam venni, de mégis boldog voltam. Boldog, hisz nem eset semmi baja. Nem gondolkozva most sem, közelebb mentem hozzá, majd ajkaimat hozzáérintettem az övéhez.
Amint realizáltam mit is csinálok, olyan gyorsan is váltam el tőle.
Gyorsan a felszínre úsztam, egyutal a partra is.
Mikor elértem volna a célomat, a csuklómnál fogva húzott vissza, így újból a vízben kötöttem ki.
Rá se mertem nézni. Úristen, megpusziltam szájon!
A kezeit az állam alá rakta, majd magafelé fordított.

-Zavarban vagy?- kérdezte szerényen, bár látszott a szemében a dicsőség efelől.
A piros szín minden változatában pompáztam.
Miért hozz ennyire zavarba???

-De gyere be. Hisz ezért jöttünk.- grimaszolt egyet, majd elengedte az arcomat és visszament a tó legmélyebb pontjához. Értetlenül néztem utána, ahogy pár pillanat múlva úszni kezdett. Lassan visszanéztem az erdőhöz ahonnan jöttünk, majd kis idő múlva belementem a vízbe. Nem mentem közelebb hozzá, hadd élvezze a környezetet. Egy kis ideig lubickoltam, amíg oda nem jött hozzám. Kezeit a derekamra rakta, és úgy húzott magához. A hirtelen reakciótól véletlenül  mellkason csaptam, de úgy látszik meg se érezte.

-Kitaláltam valamit. Mondj magadról egy titkot, amit csak te tudsz magadról, vagy mások is tudják.- mondta Katsuki vidáman, mégis lefagytam, hisz szinte ördögi vigyorral ajándékozott meg.
Mit mondjak el neki, hisz nincs semmi tit.........
De van. Csak páran tudják, de meleg vagyok. Vajon ez elég lesz neki?

-É-Én meleg v-vagyok.- nyögtem ki a szavakat, miközben a szemeimet is becsuktam, hogy még csak véletlenül se lássam az arcát.

-Nem mondod. Bár én azt gondoltam, hogy biszex vagy, de a meleget is elfogadom.- hallottam meg a hangját, majd megéreztem egy kis nedvességet az ajkaimon. Először azt hittem, hogy víz, de amikor megnéztem, azt hittem lehidalok. Kacchan megcsókolt!!!
Kellemesen hatott, mintha el sem akarna engedni. És csak most jöttem rá, hogy mennyire szeretem. Attól függetlenül, hogy mindig piszkál, kiabál, gúnyolódik én mégis megkedveltem.

Ajkait levette az enyémekről, hisz azt hitte, hogy nem akarom viszonozni. De mekkorát tévedet.
Karjaimat a nyaka köré kulcsoltam, majd magamhoz rántva újabb csókba invitáltam. A hirtelen lökésemtől majdnem hátraeset, de mégis megtudta tartani az egyensúlyát.
A tudtára akartam adni, hogy mennyire szeretem!

De vajon ő viszont szeret?

Itt a legújabb rész, remélem elnyeri a tetszéseteket!
Puszancs mindenkinek! <3

A kettévált kard [Bakudeku ff.]Where stories live. Discover now