32.fejezet

1K 91 42
                                    

Deku szemszöge:

Mégis mit mondjak?
Mégse mondhatom azt Kirinek, hogy ,,Képzeld ő Katsuki, csak nem mondta meg nektek."

Félve felnéztem rá, de a szemeiben láttam, hogy ne mondjam meg. Francba! Gyorsan ki kell találnom valamit!

-Ő csak egy idegen sárkány. Most barátkoztam össze vele.- léptem Katsuki elé, majd kezemmel próbáltam mutogatni neki, hogy menjen el. Nagy dübbenésekkel hagyta el a helyet, én pedig sóhajtva mentem közelebb Eijirouhoz.

-Amugy miért jöttél? -tereltem a témát, miközben elkezdtem a másik irányba tolni.

-Csak Katsukit kerestem. Genji beszélni akar vele valamiről. De asszem fontos.- komolyodott el az arca. Ha visszatér esküszöm, hogy megfojtom!

Morgolódva követtem Kirishimát. A többiek kint vártak minket az udvaron és valamiről beszélhettek, mert hirtelen felnevettek.

Pár perccel később Bakugou lihegve jött felénk, de amint észrevette az arcomat, fülét-farkát behúzva ment a másik irányba.

-Holnaptól külön fogunk válni. A csapatok Katsuki és Izuku. Kurama és Kirishima. Én és Shiro. Kira és Todoroki. -mutat a felemás hajúra Genji - Azért vagy vele, hogy szemmel tartson. Nem az van, hogy nem bízok benned, de jobb az elővigyázatosság.- sóhajt - Holnap indulunk, és három nap múlva ugyan itt fogunk találkozni. Minél több embert, alakváltót gyűjtünk össze, annál erősebbek leszünk.

Kurama kihúzza a zsebéből a térképet, majd az asztalra rakva elkezdett mutogatni.

-Eris és Drakon hegysége az enyém lesz Kirishimával. Mivel könnyebb lesz nekünk fentről nézelődni ezt mi ránk bízhatjátok. A Margin síkság Kiráé és Todorokié lesz. Sorin erdeje Katsukiéké. Nimra dombsága  Genjié és Shiroé. Remélem hamar végzünk a küldetésekkel. És kerüljétek a démonokat. Ha bármi történne veletek, hagyjátok abba az akciót és gyertek vissza. Most pedig elmehettek.- fejezte be a mondandóját.

Három napig csak Kacchannal leszek...
Mik fognak még velünk történi, fogalmam sincs...



Kurama szemszöge:

Amint végeztünk a megbeszéléssel arra gondoltam elmegyek fürdeni. Egy kinti fürdés jót fog tenni nekem.

A szobába felbatyogva lehoztam egy törülközőt, majd a fogadóhoz tartozó fürdőrészleghez sétálva léptem be. Ruháimat egyből ledobtam a földre, majd a jó meleg forrásba lépve szinte lezsibbadt a lábam. Megkönnyebbült sóhaj szaladt ki a számon, majd teljesen elmerülve benne pihentem. Kisebb borzongás szaladt végig a gerincemen, ahogy arra a napra gondolok vissza. Nem gondoltam, hogy ennyire zavarba tudom hozni. Ráadásul úgy, hogy ő férfi. Egész nap a fejemben motoszkál a tudat, hogy látni akarom. Hogy vele akarok lenni, senki mással.

Hátravetve a fejemet néztem fel, ahogy a pára száll felfele az ég felé. Bárcsak én is ilyen könnyed lehetnék. Hogy ne lenne semmi problémám.

Az ajtó nyikorgására figyeltem fel. Remek, eddig egyedül voltam, most meg valami öreg tata akar velem pancsikolni. Szememet forgatva mentem a medence másik végéhez, hogy ne kelljen még véletlenül sem szóba egyelednem vele.

Hallottam ahogy beszáll a medencébe, majd síri csend költözött le közénk. Nem is baj. Egyedül a legjobb fürdeni amugy is, vagy a szerelmeddel.

A víz loccsanását hallottam, ahogy egyre közelebb és közelebb jött felém. Na hála istennek. Indul az órákig tartó beszélgetés.

Legkedvesebb mosolyomat villantva vártam meg, de amikor végre elém tárult inkább nyeltem félre zavaromban.

Kirishima állt előttem teljesen mesztelenül. Szálkás izmai kirajzolódtak, tökéletes alakja volt. Haja a fejére lapult és ettől csak még ellenálhatatlanabbnak tartottam.

Amint realizálta, hogy én vagyok, a haját megszégyenítő színben kezdett pompázni az arca. Gyorsan leült a vízbe, hogy ne tudjam nézni remek testét.

-Azt hitem valaki más van itt...- kezdett motyogni.

-Jah, persze. Mert nekik is mutogattad volna magadat., húztam egy kicsit az agyát, majd durcásan nézet rám.

-Jó alakom van. -tette keresztbe a karját, majd elfordulva nézet valamit.
Kapva az alkalmon közelebb araszoltam hozzá, hogy ne vegyen észre. Füléhez hajolva csókoltam végig a nyakát.

Hangos sóhaj szaladt ki a száján, de mikor észrevette tettét gyorsan a szája elé kapta a kezét.

-M-Mit csinálsz? -zavarában eltolta a másik fejét.

-Én? Az ég egy adta világon semmit!- mosolyodom el, majd nyakát ismét puszikkal láttam el. Néhol beleharaptam vagy megszívtam. Kezeit a hajamba vezette, majd párszor meg is húzta, ha túl erősen szívtam meg.

Kezeimet a mellbimbójára raktam, majd morzsolgatni kezdtem őket. Akkorát nyögött fel, hogy a falu végéig lehetet volna hallani.

-B-Bocsi...- motyogta az orra alatt. Úristen ez nekem túl cuki.

-Semmi baj.- csókolgattam tovább bőrfelületét.

Nem tudom, hogy pontosan hogyan, de Kiri az ölembe ülve kezdett el kényesztetni. Harapdálta ajkaimat, szívta őket. Fenekébe markolva húztam magamhoz közelebb. Testünk szinte egybeolvadt, és most áldottam igazán Istent, hogy ebben az időpontban nem küldtek be ide senkit.

Hirtelen csípőjével tett egy mozdulatot, amitől egy kisebb morgás szaladt ki a számon.

-Tetszik? -kérdeztem suttogva, mire válaszul csak bólintott egyet.

-Nem akarok még lefeküdni. Szinte nem is ismerlek.- ennek igazat kellett hogy adjak. Alig 2 hete ismerem, de mégis erős érzelmeket érzek iránta.

Szorosabban húztam magamhoz, majd derekát simogatva néztem a szemébe.

-Akkor ismerkedjünk meg jobban. Szeretnék veled lenni.- suttogtam mellkasába, majd egy puszit nyomtam rá.

Kezeivel elkezdte mellkasomat simogatni, majd megállt az arcomnál.

-Én is szeretnélek megismerni. -majd az orromra puszilt.


Nem fogom kibírni, ha sokat kell várnom rád....





Meg is hoztam...
Hát én olyan szinten fangörcsöltem, miközben írtam, hogy az hihetetlen ^^'

Shirohime55 gondolom te is így leszel vele XD

Remélem tetszett nektek :)
Ha igen akkor nyomj egy vote-t ;)

Puszancs mindenkinek és további szép napot <3

U.i.: Megeshet az is, hogy hozok még egy részt (de nem biztos) ;)

A kettévált kard [Bakudeku ff.]Where stories live. Discover now