A kettévált kard [Bakudeku ff.]

56.fejezet

Kirishima szemszöge

Több területet is átkutattunk, de semmi jelét nem láttuk dulakodásnak vagy bármi másnak. Embereket kérdeztünk ki, hogy történt-e bármi furcsa vagy szokatlan a környéken, de ők se tudtak semmit. Egyre tanácstalanabbul álltunk neki az egésznek, mert ha itt nincs nyom, akkor másfelé kellene mennünk. Szemeimmel csak a tájra fókuszáltam, hátha meglátok valami szokatlant vagy megérzek valami különöst. De semmi. Mintha a föld nyelte volna el Midoriyát, pedig ő lett volna az egyik reményünk, hogy megtudjuk, merre ment Bakugou. Néha felmorogva adtam a többiek tudtára, hogy nincs valami jó kedvem, bezzeg Dabi csak fapofával nézte az alattunk terülő völgyet. Értem én, hogy ő nekik semmi kapcsolatuk sincs egymással, de azért tartsa tiszteletben, hogy most per pillanat az egyik haveromért gyászolok. Nem mintha meghalt volna, vagy ilyesmi. Persze a remény hal meg utoljára, de kisebb kételyek mégis alakulnak ki a másikban. És most sajnos bennem is.

Pár perccel később észrevettem, hogy a fekete sárkány egy idő után ereszkedni kezdett mellettem, mire egy gyors váltással utána mentem. A környéken egy fűzfa erdő volt, ahol még lehetett látni a megmaradt hóból. Genji lepattanva rólam húzta elő a kardját, hátha nekünk akarna ugorni valami a semmiből. Alakomban maradva szagoltam a levegőbe, mire egy kicsi vér szag csapta meg szaglószervemet. Nagy trappolással indulva meg az aroma után találtam egy kisebb vérfoltot, ami a földre volt száradva. Emberi alakomra váltva ezúttal elővettem egy üvegcsét, majd egy kis mintát vettem a foltból.

- Remélem ebből kitudunk deríteni valamit. - motyogtam az orrom alatt, majd zsebre vágva az üveget, mentem a fiúk felé. Ők közben másik irányba mentek, hogy biztosak legyünk. Bár meglepődtem, hogy nem Dabi találta meg a nyomot, hanem én, hiszen ő szagolta ki. Vagy valami mást érzet volna, és amiatt szálltunk volna le itten?

Visszaérve Genjit az egyik fa alatt találtam meg, ahogy a kezében forgatja a kék medált. Leülve mellé, sóhajtva rakta vissza a zsebébe, majd érdeklődve figyelte íriszeimet. Mindig elfelejtem, hogy egypetéjű ikrek, pedig az idősebbiken még tetoválások is vannak. Látszik is, hogy mennyire régen találkoztunk. Ha akkor nem alakult volna ki a testvérek közti viszály, biztos hogy minden rendben ment volna.

- Találtál valamit? - kérdezte kissé mélyebb hangján, mire a bizonyítékot a tenyerébe rakva mutattam meg.

- Pár méterre találtam egy vérfoltot, ami már beleszáradt a földbe. Ha sikerrel járunk, akkor ez biztos valamelyik fiú vére. Ha nem, akkor én hibáztam. - suttogtam idegesen, mire a kéregnek dőlve figyeltem a fent elsuhanó szürke gomolyfelhőket. A havazás még csak most kezdődött, de már érzem, hogy egyre komorabb és furcsább lesz az idő. Biztos vagyok benne, hogy azok a mocskok állnak minden mögött. De mire kellene nekik Bakugou, Todoroki és Midoriya? Azt értem, hogy kiválasztottak és fontosak, de a herceg minek? Váltságdíj?

- Ha sikerrel járunk, akkor biztos a testvérem nyomára fogunk akadni, vagy a másik két fiúéra. - mosolyodott el most először őszintén, majd a vállamat megpaskolva felállt a földről. Ebben a percben tért vissza Dabi is, de csak vállat vonva jelezte, hogy nem talált semmit. Egy kisebb sikerrel, de felszálltunk az égre, hogy a többieknek sikeresen betudjunk számolni a pihenőhelyünkön. Egy kicsivel vidámabb hangulattal repültem az égen, mint ezelőtt, és amúgy sem szeretek lenni az a nyomott érzésű. De ha most nem találtuk meg Midoriya testét, akkor hol lehet? Vagy él, csak elment valamerre? De tényleg igaz lenne, hogy Bakugou megtámadta? De akkor a vezérem most merre lehet? A sok kérdéstől simán felrobbanna a fejem, de itt és most nem eshettek szét. A csapat segítségére van szükségem, hogy a barátaim újra velünk legyenek. De ha nem Kuramához osztanak be, és ha velük lettem volna, akkor is megtörtént volna? Nem is akarom a vörös hajú fiút belekeverni, vele egyáltalán nincs bajom. Sőt, mondhatjuk azt is, hogy eléggé megvagyok vele. De ezek után mi fog jönni még?

Most kicsit gyorsabban hoztam a részt, de nem is baj szerintem XD Ez most inkább átment ilyen elmélkedésbe, de az is kell néha ;) Remélem tetszett, igyekszem hozni a következőt :) Puszancs nektek babók <3