A kettévált kard [Bakudeku ff.]

43.fejezet

Kirishima szemszöge

Mi hamarabb indultunk el Kuramával, hisz a kontinens másik végébe kell utaznunk.
Nem tudom, hogy mire számítsak az elkövetkezendő 3 napban, de remélem jól fog sikerülni.

Magasan szállva az égen néztem a tájat, míg Kurama valami könyvet olvasott a hátamon. Nem nagyon beszéltünk a fürdős és ágyas kaland után, így egyáltalán nem tudom mi jár a fejében. Ha próbálok is beszélni vele, csak tömör válaszokat ad állandóan. És ez már kezd egy kicsit idegesíteni.

Megszeretném beszélni vele, hogy most mi van köztünk.
Nem akarom, hogy egy gyáva alaknak tartson, akinek még bátorsága sincs, úgymond semmire.
Minden időmet, percemet vele szeretném tölteni ameddig csak lehet... De nem tudom, hogy fog alakulni minden a csata után. Egyáltalán túl fogom élni?
Leszek olyan erős, hogy mindenkit meg tudjak védeni?
Szeretném, ha mindenki boldog lenne ebben a világban, amit most együtt mentünk meg.
Lehet később külön utakon leszünk, de boldogan fogom elhagyni őket, hisz ha addigra sikerül, akkor Kuramával lehetek boldogan...
Bár ez is csak távoli álom.
Mégis reménykedem benne, hogy minden jól fog alakulni. Akár köztünk is.

Pár perc alatt a levegő annyit hűlt, hogy még az én fogaim is egy kicsit összekoccantak. Nem gondoltam volna, hogy itt ilyen hideg lesz. Bár nekem mindegy, hisz sárkány vagyok, nem fázom meg. De ő...

Gyorsan hátrakapva a fejemet néztem rá a vörösre, aki átölelve magát próbálta melegen tartani.
De ha még ez sem lett volna elég, a hó is esni kezdet.

A hegyet figyelve vettem észre egy barlangot, ahova rögtön be is repültem. Teljesen üres volt, max a plafonról csepeget a víz. Kicsit bentebb menve raktam le a cuccainkat, majd visszaváltozva keresni kezdtem pár gallyat, amit megtudok gyújtani. De sajnos nem volt bent semmi. Kuramára pillantva még mindig vacogott, ls még a szája is belilult. Azonnal kell keresnem valamit! Egy pokrócot kutatva azonnal rá terítettem, majd futottam volna kifelé, de a csuklómnál fogva elkapott.

- Megőrültél?! Ha ki mész oda halálra fogsz fagyni! -kiabálta le azonnal a fejemet, mire csak egy fintorba szaladt az arcom.

- De te is fázol! Csak gallyakat akarok gyorsan keresni, hogy megtudjam gyújtani őket....

- Nem engedlek ki, veszélyes! Nem bírod felfogni?? -áll fel, majd a két vállamnál fogva szorított rám. Szemeivel csak engem figyelt, amitől egy kicsit megijedtem.

- De ha nem leszünk melegben, akkor mindketten meghalunk! -téptem ki a kezeimet, majd egyenesen a kijárat felé rohantam.

- Kirishima! -kiáltott utánam, de én egyenesen a hóviharba vetettem magamat. Sárkánnyá alakulva néztem a környéket, és nem sokkal később találtam egy fenyvest is. Pár fát kiborítva vettem álkapcsom közé, majd amilyen gyorsan jöttem, olyan gyorsan próbáltam visszajutni.

Éreztem, hogy az izzadságom egyre jobban kicsapodót rám, de nem érdekelt. Sietnem kell!

Visszaérve egyből leraktam a fákat, majd visszaváltozva néztem a pokrócok közé butyolált Kuramát. Nem habozva letörtem pár ágat, majd a tűzemet lehelve rá egyből lángra kapott.

Nagyot sóhajtva ültem le a tűz mellé, majd társamat figyelve, aki apró léptekkel közeledett felém levágta magát mellém.

- Akkora egy hülye vagy... -motyogja az orra alatt, miközben a tűz felcsattanó parazsait figyelte. Nem mondtam semmit, hisz értettem aggodalmát. Én voltam önfejű, de mégse hagyhattam, hogy megfagyjunk!

- Sajnálom. -néztem rá bűnbánóan, de csak egy mosolyt erőltetve magára jött közelebb.

- Ha még egyszer ilyet csinálsz.... - nyúlt állam alá, majd egyenesen íriszeimbe nézve hajolt a fülemhez - .... nem fogok gyengéd lenni. - meleg sóhaja szinte csikizte cimpámat, de a kellemes borzongás sem maradt el. Egész arcom lángba borult, miközben újra rám nézve villantotta rám legszexisebb mosolyát.

- Nem vagy szégyenlős...

- Ezek után. Ha akarod legközelebb nyíltan kimondom, hogy.... - gyorsan fogtam be a száját, hisz gondoltam mire akar célozni.

- Értem, értem. De nem most lesz. - gyorsan hadartam el, mire döbbenten nézet, majd hangosan felnevetve ölelt magához.

- Annyira fura vagy, de ez tetszik benned!

De mégis egy furcsa dolog bennem volt. Arról nem volt szó, hogy a nyár kellős közepén hó lesz, még a hegyekben is. Vajon az időjárás szórakozik, vagy valami mágia van a képben?

Sziasztok babók!
Kicsit későn, de meghoztam a részt :)
Remélem tetszeni fog nektek ;)
Pusszancs mindenkinek <3