A kettévált kard [Bakudeku ff.]

57.fejezet

Kurama szemszöge

A kisebb nappali résznek nevezhető helyiségben vertünk tanyát, majd a földre ülve kártyázni kezdtünk. Vagyis csak ők, mivel én csak unottan néztem a szekrény alatt megállt porcicákat. Érdekes, igaz? Valahogy nincs kedvem semmit se csinálni, és ez nagyon idegesítő. Régebben több hülyeségben és játékban benne voltam, de olyan, mintha ezek kiszivárogtak volna belőlem. Érettebbnek viselkednék? Pont én? Halkan felkuncogva ültem fel, majd Shirora és Kirára néztem. Gyerekkorom óta velük élek és ők a családom is. De úgy tűnik, hogy lassan mindenki megtalálja a másik felét.

A fiúnak ott van Genji, egy leendő vezető, akit - ha ennek vége lesz - megfognak bélyegezni, hogy elérte az adott életkort, és hivatalosan is törzsfőnök lesz. De ő mit fog tenni? Ott marad mellette vagy menekülni fog, mint mindig? Ezúttal felelősséget kell vállalnia a tettei miatt, és nem gyerek módjára viselkedni. Másik részről ott van Kira, akinek úgy tűnik, nagyon bejön a varrott arcú, de még magának se meri bevallani. Mondjuk, ha én kibírtam eddig ezt a makacs természetet, akkor biztos, hogy a fiúnak is sikerülni fog. Talán. Reménykedem benne, hogy elviseli. Bár amiket látok, - kisebb civakodás nélkül - hogy képesek egy húron pendülve bízni a másikban. Képesek lesznek együtt harcolni, még ha csak végül barátság alakulna ki a kapcsolatból.

Az ajtó zörgésére kaptuk fel a fejünket, majd mindannyian felállva siettünk ki a folyosóra. Mind a hárman ott álltak és valamit megbeszéltek, amit ilyen távolságban nem tudtam hallani. Titkolnának valamit? Nem hiszem, hisz el kell nekünk mondaniuk, hogy mit találtak. Kirishimára pillantva hamar meglett köztünk a szemkontaktus, majd vigyorogva jött felém. Lágyan elmosolyodva öleltem át, mire fejét a mellkasomnak döntötte. Legalább nem kellett harcba keveredniük, hála. Tincseit piszkálgatva húztam magamhoz egyre közelebb, mire halkan felnevetve nézet rám.

- Ennyire hiányoztam? Pedig alig mentem el pár órája. - nézet bele heterokrómiás íriszeimbe. Hogy tud ennyire vidám lenni?

- Nekem ez is sok idő volt. Ne aggódjak érted, vagy mi? - kérdeztem vissza, tetetett haraggal, mire megrázva a fejét engedett el. A csuklóm után nyúlva kezdett el húzni a szobájába. Amint odaértünk bezárta az ajtót, majd hozzám sétálva az ágyhoz ült bele az ölembe. Megszoktam tőle, hogy mostanában állandóan a közelemben akar lenni, de ez már nekem túl közeli. Nem érzem magam kényelmetlenül, szó sincs róla. Csak nem szoktam hozzá, hogy valaki ilyen formában mutatja ki a szeretetét. A hátát simogatva dőltem neki a falnak, mire mosolyogva karolta át a derekamat. Mint egy kisgyerek, esküszöm. De mondjuk nem is zavar annyira...

- Találtatok valamit, ami hasznos? - kérdeztem halkan, mire biccentett egyet.

- Ahol állítólag voltak, találtunk egy kissé megszáradt vértócsát. Mintát vettem belőle, szóval a napokban neki fogunk állni a vizsgálatnak. - ujjával körkörösen mozgatta a felsőm anyagát, mintha nem szívesen akarna most erről beszélni. Megértem, hisz a barátai lettek oda hirtelen, más szóval egyedül maradt. Sóhajtva húztam fentebb, hogy a csípőmön legyen, mire meglepetten nyekkent egyet. A különös hangra felkaptam a fejemet, mire ő csak pirulva fogta be a száját. Felhúzva szemöldökömet bújtam egyre jobban hozzá.

- Csak nem tetszett?

- Ez váratlan támadás volt, kikérem magamnak! - szólt rám, mire szemeit forgatva pusziltam a nyakára. Apró sóhaj szaladt ki ajkai közül, majd nyakamat körbeölelve bújt egyre jobban belém. Ezt a tettemet még jó párszor megismételtem és úgy tűnt, hogy nagyon is tetszik neki a helyzet. Kezeimet a felsője alá vezettem, majd a hasára simítva húztam egyre fentebb. Szája remegett; szemei csukva vannak; kezeivel a felsőmet markolja.

- Ha nem tetszik, szólj és abbahagyom. Tudod, hogy megígértem. - simogattam arca vonalát, mire bólogatva ölelt meg, és bújt nyakamhoz.

- Nem akarom elsiettetni a dolgokat. Jól esik, amit csinálsz. Csak, én még nem érzem azt, hogy készen állnék rá. - motyogta orra alatt, mire kuncogva pusziltam bele a hajába. Annyira aranyos tud lenni. Pedig mikor megismertem, ezt az oldalát nem is láttam. Vajon mit tartogat még nekem ez a srác?

Hát én most tényleg siettek a részekkel XD Remélem tetszett nektek ez is ;) Puszancs nektek babók <3