☆ amare ad aras || woosan

18

|-|

- Nos, én nem akarom azt mondani, hogy megmondtam, de én megmondtam! - dőlt a vállamnak Seonghwa, egy drámait sóhajtva.

- Ma vagy már ötödjére hozod fel, hogy tévedtem. - sóhajtottam gondterhelten, miközben vágtam fel a hagymát.

- Hát jó... Befogom. - motyogta, és hiába nem néztem rá, tudtam, hogy megforgatta szemeit.

- Köszönöm! - tettem bele a felvágott hagymakockákat a lábasba, és a hűtőhöz mentem a tejért.

- De akkor sem volt tetszetős a búrája! - szólalt meg ismét.

- Seonghwa, én megverlek! - fordultam felé a tejes flakonnal a kezemben.

- Bazzeg', ez kajak nekem fog ugrani! Gonosz gnóm támadás! - kiáltott fel, és kifutott a konyhából.

- Nem akarom tudni, hogy mi a baja Seonghwanak, és te miért tartod fejjel lefelé a tejes flakont... - lépett be Wooyoung, Sannal a háta mögött, összekulcsolt ujjakkal.

- Hmm... Ne is. Nocsak... Mi történt? - vigyorogtam, miközben a kezükre mutattam.

- Hát... - kezdett volna bele, de közbe szóltam.

- Seonghwa! Indulj lefelé! Történés van! - kiabáltam fel a drámázó góliátnak.

- Megjött a hello kittys alsónacim? - rohant le vigyorogva.

- Nem.. Várj... Hello kittys alsógatya? - néztem Seora furán.

- Hagyjál, na! Megtetszett! - sóhajtott.

- Egyébként nézd! - mutattam megint a Woosan páros kezére.

- Uramatyám! Hongjoong... Én nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam... - kezdte el, viszont én közbevágtam.

- Ne is folytasd! - emeltem fel újra a tejes flakont.

- De én megmondtam. - fejezte vigyorogva, és mielőtt még meg tudtam volna csapni, mögém állt és átölelt.

***

₩

- Szóval nem vagytok együtt, de... Smároltatok. - nézett rám Hongjoong, mire én bólintottam. - Figyelj, ha ilyet mondott neked.. Na, meg te is neki, nyilván van már köztetek valami. Meg valószínű, hogy nem csak barátság volt köztetek régebben sem, mert... Egy barátságban azért nem így viselkednek. - kuncogott.

- Hát... Az biztos. - helyeselt Seonghwa.

- Ti beszéltek. - nevettem el magam.

- Törődj bele! - vágta rá Seonghwa. Mindhárman nevetni kezdtünk, ekkor pedig San is visszajött a mosdóból.

- Mizu, Wooyo? - ölelt át hátulról, s úgy bújt a nyakamba.

- Semmi, Sannie. - simítottam tincsei közé mosolyogva.

- Hah... Egy pár percre ment el és már miújság... - sóhajtott drámaian Seonghwa.

- Shh, nem bírják ki egymás nélkül! Ez már jó jel! - csapta fejen Seonghwat a törpe barátunk.

- Jól van, na! Ne bánts! - forgatott szemet Seo durcásan.

***

- Sannie... Alszol? - kérdeztem halkan. Most nálunk voltunk, ugyanis San már fáradt volt, így megegyeztünk, hogy ma maradunk, San pedig majd holnap hazamegy cuccokért, amiket akar hozni a túrára.

- Nem. Baj van? - simított a fejemre.

- Nincs, csak... Jó ötlet volt az, hogy... Csókolóztunk? - néztem fel rá.

- Szerintem nem, mivel... Még együtt vagy Yeosanggal, de én nem bántam meg. - sóhajtott.

- Én sem bántam meg... Csak bűntudatom van Yeosang miatt. - motyogtam.

————❤️‍🩹
bocsánat a késésért asszonyom, csak még ittam egy kicsikét 🤭
Bwoo_shipper