26

124 14 14
                                    

- Megjöttem! Magammal hoztam egy kanos óriást is! - kiáltottam Seonghwanak és Hongjoongnak, amint beléptünk a házba, az én kulcsommal.

- De rég láttalak! - rohant felém Seonghwa és megszorongatott.

- Te is hiányoztál nekem, de így megfulladok. - paskoltam meg a hátát; "mondván" elengedhetne mostmár.

- Húzás, én jövök! - lökdöste arrébb Seot, Hongjoong.

- Szia, Hongi! - nevettem fel, amint a fiú nekem csapódott.

- Hah, de hiányoztál! Igazán visszajöhetnél, és ideköltözhetne ez a majom is! - nézett hátra Sanra, aki Seonghwaval állt le beszélgetni.

- Majd még beszélek vele erről. Ti is hiányoztok nekem. - sóhajtottam. - Bár már mindent megbeszéltünk Deshivel kapcsolatban. Csak az nem tiszta, hogy mi van köztünk, mert nem vagyunk még együtt. - tettem hozzá.

- Mi se vagyunk még együtt. Bár nem is baj, mert van időnk mindenre. - mosolygott. - Viszont ti már jóval azelőtt szerettétek egymást, hogy San elment volna Kínába, úgy ismeritek a másikat, mint a saját tenyereteket. Szóval nincs értelme várnotok semmire. Hozd fel nála a témát vagy nem tudom... Nagyon olyan ez a gyerek, mint aki tervez valamit. - vizslatta Sant, miközben halkan magyarázott.

- Azt mondod? - néztem én is hátra a nevető fiúkra. Nem hallottam, hogy miről beszélnek, ugyanis amikor én elkezdtem Hongival beszélgetni, ők arrébb húzódtak.

- Igen. Igaz, mi is nagyon jól ismerjük egymást Seoval, de nekünk más a helyzet, mint nektek. - mosolygott. - Plusz, elsietni se tudtok semmit, mert biztosan nem csak San volt kanos, mikor beszéltünk telefonon. - kacsintott.

- Hé! Akkor nem volt semmi! Csak rácsapott a seggemre. - sóhajtottam.

- Hát... Azt hittem, hogy csak én vagyok olyan, aki szereti ha megcsapják a seggét. De úgy látom, hogy te is csíped. - vigyorgott. - Mielőtt kérdeznél; Azért szeretem, mert utána elő tudom adni, hogy fájt, és egész nap babusgatnak, vagy jó kajákat hoznak. - nevetett fel.

- Mit vettél be? - nevettem fel én is.

- Nem tudom, Seonghwa mit rakott a reggelimbe. - mondta nevetve, amire már a fiúk is felfigyeltek.

- Mi olyan vicces, Édes? - ölelt át hátulról San, amit a két barátom vigyorogva figyelt. Seonghwa is Hongjoong mögé ment, de azért Seo romantikusabban ölelte magához Hongit. Mondjuk, nem mintha San nem lenne romantikus, de azért most kicsit hirtelen rántott magához.

- Erős kezdés, San! - nevetett fel egy kicsit Seonghwa.

- Bocsánat, apu! - nevetett fel San a fülem mellett, amitől kirázott a jóleső hideg.

- Nézd! Megremegett! Woah, imádja a nevetésed! - okoskodott Hongjoong vigyorogva.

- Ő mindent imád, ami Sanhoz kapcsolódik. Nah, menjünk beljebb! - tolta meg egy picit Hongjoongot a konyha felé.

- Ah, éhes vagyok! - szenvedett San, miközben leült a székre.

- Hmm, még van két szendvics a pulton. Most csak azt csináltam, mert Hongjoong már nagyon éhes volt. - nevetett fel Seonghwa.

- Nem tehetek róla, hogy gyors az emésztésem, és hamarabb leszek éhes, mint te! - csapta tarkón a két hónappal idősebb fiút.

—————❤️‍🩹
ez olyan semmilyen lett, de lassan itt a 30. rész, amiben már történni is fog valami, illetve a 29. rész is, amiben ⚠︎spoiler⚠︎

összejön a két párosunk <3333

Bwoo_shipper
PannaSzab4

☆ amare ad aras || woosanWhere stories live. Discover now