☆ amare ad aras || woosan

49

₩

- De rég láttalak, te jó isten! - szorított magához Youngji. Nevetve viszonoztam a lány ölelését, miközben intettem egyet Mijoonak, aki szintén széles vigyorral nézett minket.

- Én is téged, de még akarok beszélni Yunhyeokkal, szóval ne ölj meg! - toltam el magamtól Youngjit.

- Értettem, Young! - tisztelgett előttem, én pedig homlokára pöcköltem, és egy kopogás után bementem Yunhyeokhoz.

- Téged is látni? - kérdezte Yunhyeok.

- Ne haragudj! Tudom, hogy ez nem egy iskola, ahonnan lóghatok, de...

- Nincs baj! Fiatal vagy még, és megértem, hogy túl sok minden jött egyszerre. Tisztában vagyok vele, hogy nem egyszerű, mert én is voltam annyi idős mint te, szóval ne kérj bocsánatot! - állt fel a székéből, és közelebb jött hozzám, majd magához ölelt.

- Áldom az eget, hogy te vagy a főnököm! Nagyon köszönöm! - öleltem vissza mosolyogva.

- Áldd is! - nevetett fel.

- Szerettem volna beszélni veled... - engedtem őt el, főnököm pedig mosolyogva ült vissza a székébe. Leültem vele szembe, és folytattam mondanivalómat. - Egy ideje azon gondolkozom, hogy felmondok... - motyogtam, mire Yunhyeok közölte velem, hogy tudja. - Honnan? - kérdeztem meglepetten.

- Wooyoung... Ismerlek már, és nem volt nehéz rájönni erre, hiszen... Az életed volt ez a hely, sokszor is hangoztattad ezt, de... Egyszer mindenki beleun abba, amit csinál. Lehet valakinek évek kellenek ehhez, mint például neked, de ez nem a te hibád. Ez ilyen... Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, hogy egyszer minden jónak vége van. - válaszolta mosolyogva. - De nem haragszom rád emiatt. Bűntudatot se merj érezni, mert elverlek! - kuncogott. - Viszont örülnék, ha bejönnél hozzánk többször is. Youngji tutira rágná a fülem, ha nem látna itt többet. - borzongott meg.

- Hah... Nagyon hálás vagyok neked, Yunhyeok hyung! - húztam fel őt álló helyzetbe, és magamhoz szorítottam.

- Most az egyszer nem csaplak meg a hyungozásért! - ölelt vissza nevetve.

***

- Na, hogy ment? - kérdezte San miután elvált tőlem.

- Egész jól! Nagyon örülök, hogy Yunhyeok a főnököm! - sóhajtottam mosolyogva.

- Hmm, örülök, hogy jól ment! Már készültem arra, hogy vigasztaljalak... - kuncogott, miközben beindította a kocsit.

- Hé, ez csúnya volt! - nevettem fel én is, párom vállára csapva.

- Mingi hívott, hogy Yunho kitalált valamit. Úgyhogy most elmegyünk hozzájuk, utána pedig haza, rendben? - nézett rám egy pillanatra.

- Mhmm, oké! Úgyis régen láttam őket. - mosolyogtam.

- Annyira nem volt az régen. - válaszolta mosolyogva, majd összekulcsolta ujjainkat.

***

- Sziasztok! Ne kérdezzetek és mondjatok semmit! Elmondom, mi lesz! - kezdett bele Yunho, amint Mingi beengedett minket a házba.

- Nagyon beleélte magát... - suttogta oda nekem Mingi, Yunho pedig fejen csapta őt és mosolyogva folytatta.

- Szóval... Szépen kicsípjük magunkat, és elmegyünk bulizni, majd jól leisszuk magunkat!

—————————
Bwoo_shipper
jjk_softer

kereken 400 szó, de pontos vagyok 😍🤲