☆ amare ad aras || woosan

28

₩

- Oké... Szóval valaki elárulná, hogy miért láttam premier plánban, San rikító seggét? - kérdezte Seonghwa.

- Állj már le! Nekik is vannak szükségleteik! - csapta fejbe a fiút Hongjoong.

- Leszarom! Zárják kulcsra az ajtót! - kontrázott rá Seo.

- Te meg tanulj meg kopogni! - vágott vissza San, akinek az ölében ültem.

- Oké... Elég! Mindkettőnek igaza van. Te kopoghattál volna, te pedig bezárhattad volna kulcsra az ajtót, mielőtt még nekem esel. - néztem a fiúkra, miután felpattantam barátom öléből.

- Igen. Jól mondja Wooyoung. Fejezzétek be ezt a gyerekes viselkedést! - mondta Hongjoong, majd a konyhába mentünk. - Ezzel a viselkedéssel kitesznek tíz csecsemőt, akik csak bőgnek. - sóhajtott és leült.

- Na, igen. Gondolj bele, majd ha gyereket akarnak később... És pelenkát kell cserélni, majd ott fognak sírni a gyerekkel együtt? - ezután gondoltam bele abba, amit mondtam, és ahogy láttam, Hongjoong is, mert egyszerre nevettük el magunkat.

- Az lenne még kész szenvedés. - rázta a fejét nevetve. - Kérsz kávét? Elég fáradtnak tűnsz... - állt fel az asztaltól.

-  Kávét azt elfogadok. - válaszoltam. - Valójában nem sokat aludtam. Gondolkoztam. - sóhajtottam.

- Azt ne mondd, hogy még mindig Yeosangon jár—

- Nem, igazából csak... Elgondolkoztam azon, hogy mi is van köztünk Sannal. Mert... Ez volt az első alkalom, hogy lefeküdtünk, de semmit se mondott utána. Szinte minden nap elmondja, mennyire szeret, de—

- De nincsenek tisztázva a dolgok és ez felzaklat téged. - fejezte be mondatomat, én pedig csak bólintottam egyet, és lehajtottam a fejemet. - Ne aggódj emiatt, oké? Hidd el, hogy meg fogjátok beszélni, de lehet, hogy San arra vár, hogy te menj oda hozzá, hogy tisztázzatok mindent. - mosolygott biztatóan, és elkezdte csinálni a kávékat. - Valószínűleg még mindig bánja, hogy itt hagyott téged, és úgy gondolja, hogy neked kell lépned, mert pofátlanság lenne az ő részéről. - tette hozzá.

- Nem tudom, Hongi... - sóhajtottam.

- Nos, bocsánat, de én elrabolnám Hongjoongot. A kávédat majd San megcsinálja. Puszi! - kapta fel Seonghwa a vállára Hongjoongot, aki ezáltal elejtette a kezében fogott kanalat.

***

- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk sétálni. - ölelt át hátulról San, és nyakamba fúrta a fejét.

- Összetakarítok a szobámban, és mehetünk. - fordultam felé mosolyogva, és átkaroltam a nyakát. San közelebb húzott magához, és megcsókolt, viszont mielőtt még elmélyíthette volna, elváltam tőle. - Így sose fogunk elindulni. - mosolyogtam és kikaszálódva kezei közül, neki álltam takarítani.

§

- Hogy jött ez a "hirtelen randira akarok menni veled" dolog? Ráadásul még át se öltözhettem! - nézett rám Hongjoong.

- Hát... A mai napra amúgy is azt terveztem, hogy elviszlek randizni. És hát pont ránéztem az időre, és akkor esett le, hogy indulni kéne, ha a naplementében akarok veled sétálgatni. - magyarázta mosolyogva. - És a ruhával ne foglalkozz, vásárolni is terveztem menni. - kacsintott rám, és összekulcsolta ujjainkat. Végül rájöttem, hogy hazudott...

————❤️‍🩹
Bwoo_shipper
PannaSzab4