63

51 6 3
                                    

|-|

- Tudjátok min gondolkozom most? Mi lenne, ha Dooshiknak szólnánk? Wooyoung úgyis alig látta, Valentin napon találkoztak csak, és biztosan el lenne vele meg a párjával pár napig. San te is tudsz addig gondolkozni, Wooyoung lelke pedig mrgnyugszik egy kicsit. - szólalt meg párom.

- Hmm, nem rossz ötlet. De lehet jobb úgy ha mi is ott vagyunk. - válaszoltam.

- Igaz, mégis jobb ha nem náluk van, de nekünk maradnunk kellene itt, Sannal... És akkor ők menjenek el egy hotelbe wellnessezni. Az jó ürügy lenne, és Dooshikékkal találkozhatnánk ott, hogy meglepjük vele Wooyoungot. - mosolygott Seo. Biztos örült a fejének hogy milyen okos volt.

- Szóval az a tervetek hogy meglepitek Wooyoungot úgy, hogy elmennek Dooshikkal wellnessezni? - kérdezte San.

- Igen, pontosan. Te pedig addig lehetsz velünk az apartmanban, de Yeosanggal semmiképpen se állj kapcsolatba, és Woonak se fogja hagyni hogy hívjon téged vagy esetleg őt. Illetve Dooshik majd úgyis szólni fog nekünk hogy miújság van, ha hívjuk fog úgyis válaszolni. De azt javaslom, hogy ne beszéljetek. Ki fogjátok egymás nélkül bírni azt a pár napot, és talán jobb is lesz úgy, hogy van időtök megnyugodni. - mondtam.

- Jól van... - sóhajtott, s leparkolt Yeosang háza előtt.


- Túl messzire mentem, Yeo... - fúrtam arcomat fedetlen mellkasába.

- Tudtam, hogy meg fogod bánni, ezért nem csináltam semmit. - puszilt a fejemre. - Ne aggódj, nem mondom el Sannak, hogy elélveztél a kezem alatt. - kuncogott.

- Ne nevess, ez nem vicces... - motyogtam.

- Aranyos vagy. Csak úgy, mint mindig.. - sóhajtott. - Szerinted mit vegyek fel holnap? - kérdezte. - Megyek Yunhoékkal kicsit iszogatni, és ötletem sincs, hogy mit kéne felvennem. - cirógatta a fejemet, ami megnyugtatott valamennyire, ezért felnéztem rá.

- Tudod mit kéne? Kacsás úszógumit bohóc jelmezzel, tűzpiros tűsarkúval, nagyon vörös rúzzsal, és parti sapkával. - vigyorogtam.

- Örülök hogy a részletekre is figyelsz, de.. Komolyan naaaa. - vágott szenvedő arcot.

- Várj... Először is... Hol az alsóm? - ültem fel, miközben körbenéztem.

- Szerintem vegyél fel újat... Khm.. - ült fel ő is vigyorogva. És így jutott eszembe, hogy az előző alsómat nem fogom tudni felvenni, ugyanis félig meddig abban élvezkedtem.

- Ohh.. Igaz... - motyogtam vörös arccal. Felálltam az ágyról és a táskámhoz mentem, hogy vegyek ki egy új alsót, viszont ahogy felvettem magamra az alsóneműt, kopogtak. - Vársz valakit? - kérdeztem, miközben Yeora néztem.

- Uhmm, nem. - rázta meg fejét összeráncolt szemöldökkel.

- Megyek, megnézem.. - sóhajtottam. Ahogy kimentem a szobából, az illető megint kopogott, úgyhogy kicsit belehúztan és ahogy az ajtóhoz értem, ki is nyitottam a falapot. - S... San? - sokkoltam le.

- M... Miért vagy alsóban? - nézett rajtam végig aggódva. - Tehát elkéstem.. - motyogta magának.

- Huh? Most fürödtem le, és még nem tudtam felöltözni rendesen, mert pont akkor kopogtál. - magyaráztam ki magam. Fájt, rettenetesen fájt hazudni neki, de úgy gondolom ő rosszabb dolgokat művelt...

- Oh... Értem. - bólintott egyet. - Mikor jössz vissza? Deshit hazaküldte Hongjoong.. Beszélni akarok veled. - emelte fel a fejét.

- Ma még biztosan itt maradok. - jelentettem ki.

- Woo, kész a popcorn! Jössz már?! - kiabált ki Yeosang.

- Bocsánat, San, de... Mennem kell. Yeonak megígértem, hogy filmezünk. - találtam ki gyorsan valamit.

- Jól van... Megölelhetlek? - kérdezte halkan. Közelebb léptem hozzá és arcára fogva a szájára pusziltam.

- Jó éjt, Sannie.. - léptem el tőle, majd ahogy ő is elköszönt, becsuktam az ajtót.

- Szép mentés volt, Woo! - kuncogott Yeosang, amint bementem hozzá a nappaliba.

- Shh, még meghallhatja! - tettem kezemet a szájára.

- Nyilván meghallja! - forgatott szemet nevetve.

------------------
tudom, hogy most utáltok, mert elég toxic lett a párosunk, deeee ne aggódjatok, lesz ez még jó 🤭

Bwoo_shipper
jjk_softer

☆ amare ad aras || woosanWhere stories live. Discover now