₩
- Én sem tudom, hogy ez mire volt jó... Mármint ő nekem elmondta, hogy mi volt az oka, neked is el fogja mondani, de még mindig nem jöttem rá, miért pont a halált választotta. - sóhajtott.
- San, én téged kérdeztelek. Nem Deshit. Tőled várok választ. - fontam keresztbe karjaimat.
- Az elején még tényleg szeretett, és fájt neki ahogy rólad beszéltem. Ezért ő kitalálta, hogy megrendezi a temetését, és még búcsú levelet is hagy. A szülei ellenezték, de mégis belementek, mert Deshi ösztöndíjából minden kifizethető volt. - sóhajtott.
- Tehát tönkre akart tenni. - szűrtem le a dolog lényegét.
- Azt hiszem... De kérdeztem tőle, hogy miért pont ezt választotta.. Azt a választ kaptam, hogy azért mert ha csak lelépett volna, akkor égen-földön kerestem volna. Nos, ez igaz, mert a szülei saját kezűleg öltek volna meg engem, ha miattam tűnik el a gyerekük. - támaszkodott a fa korlátra.
- Értem, szóval ezzel akarta elérni, hogy epekedj utána és rimánkodj mert "meghalt". - mondtam, s mondatom végén macskakörmöztem.
- Wooyoung.. Ne legyél már ennyire—
- Ennyire mi? San, felfogod, hogy én tényleg szeretlek téged?! Képes lennék utánad futni, ha te Deshit választanád helyettem. Érted ezt? Vagy ez már nem számít, mert Deshi él és virul?! - tártam szét karjaim.
- Woo—
- Nem, nem érdekel... Hagyjuk inkább, nem akarom ezt tovább csinálni, San.. - néztem el Sanról, viszont nem úgy tűnt, mint aki egyhamar válaszolna, ezért fogtam magam, és beindultam vissza a házba. Vagyis akartam, mivel San a karomra fogott, és magához rántott.
- Ne add fel ezt az egészet ilyen könnyen, Woo.. Kérlek.. - fogott egyik kezével a derekamra, míg a másikkal az arcomra. Most én voltam az, aki válasz nélkül hagyta őt, s csak bámultam rá. Ám Sant ez nem zavarta.. Közelebb hajolt és ajkait az enyémekre nyomta.
- Ezzel nem hatsz meg. - toltam el magamtól. - Nem fogom mostmár hagyni magamat, San, ez nekem rohadtul fáj.. - szedtem le magamról a kezeit, s mostmár tényleg bementem a házba. Bent Seonghwa és Hongjoong ugyanúgy ült, mint amikor kimentem, Deshivel pedig nem is igazán foglalkoztam. - Seo.. Megyek Yeohoz, szerintem nála alszom. - jelentettem ki, majd felsiettem a szobámba és neki álltam pakolni.
§
- Na én mostmár tényleg megverem ezt a kidekorált edényt! - álltam volna fel a kanapéról, ám párom, mint mindig, most is megállított.
- Nem kéne, Hwa. - biccentett a nagyban telefonozó Deshire.
- Akkor majd utána. Azt még megvárom.. Bár nem biztos. - sóhajtottam, majd vissza ültem a helyemre.
₩
- Yeo... Nálad aludhatok? - kérdeztem halkan, amint felvette a telefont.
- Persze, Woo, gyere. - válaszolta, hangján pedig hallottam, hogy észlelte; nem épp pizsi partizni megyek át.
--------------------
Bwoo_shipper
jjk_softer
YOU ARE READING
☆ amare ad aras || woosan
FanfictionWooyoung és San mindig is legjobb barátok voltak, szinte már testvérek. Viszont a Wooyoung számára legjobb pillanatban, San bejelenti, hogy el kell mennie. Wooyoung és San találkoznak még? Biztosan. De vajon lehet még közös jövője ennek a párosnak...