₩
- Milyen napod volt? - ölelt meg hátulról Sangie.
- Mhmm, egész jó! És neked? - fordultam meg ölelésében mosolyogva.
- Kimerítő. Kaptam egy új csoportot, és nem igazán koncentrálnak arra, amit csinálnak. - húzta el száját.
- Hah, csak betanulnak majd mindent, ne aggódj! - simítottam mellkasára.
- Ha te mondod... - kuncogott, s homlokát az enyémnek döntötte. - Szeretem a tényt, hogy a lelkitársamnak tudhatlak. - sóhajtott mosolyogva.
- Én is.. - öleltem magamhoz szorosan.
- Oké.. Ennyi volt! - hallottuk meg Seonghwa hangját.
- Na, mi van, dráma királynő? - vált el tőlem Yeosang, de egyik kezét derekamon hagyta.
- Hongjoong nagyobb drámát csapott le mint én, és ez a világ legrosszabb dolga! - sóhajtott, és levágta magát az egyik székre.
- Micsoda dráma.. - nevettem el magam.
- Igen is az! - csapott az asztalra megjátsszva magát. - Nah, komolyra fordítva a szót; Hongjoong ma nem tud velünk iszogatni. - húzta el száját.
- De miért? - kérdeztem, s leültem vele szembe.
- Mert beadandót kell csinálnia, és holnap van a határidő. - sóhajtott.
- Szegénykém. Mi legalább szabadok vagyunk! - mondta Yeosang.
- Olyan egy érzéketlen szar vagy! - bökött a mögöttem állóra Seonghwa.
- Wooyoung nem ezt állítja. Hanem majd a farkam, de shh.... - vigyorgott. Mondatán én csak felsóhajtottam, Seonghwa pedig fintorogva állt fel az asztaltól.
- Bemegyek Hongihoz, segítek neki, hátha még lesz valami az estéből! - mosolyodott el a végére, majd elment az említett szobájához. Jelenleg a konyhában voltunk, az volt a tervem hogy főzök valamit. Egy nagyobb apartmanban élünk négyen. Seonghwa, Hongjoong, Yeosang és én. Seo és Joong történelem szakon van, míg mi régészetin, de a két kar egymás mellett van. Szoktak olyan óráink lenni, ahol mindkét kar jelen van, így ismertük meg őket. Yeosang és én, pedig a munkahelyemen találkoztunk, ahol kiderült hogy ő is akkor adta be a jelentkezését, amikor én. Hamar megtaláltuk a közös hangot, így nem is volt kérdés, hogy tartjuk-e a kapcsolatot vagy sem. Az apartmanra visszatérve; az egész úgy van, hogy két részből áll. A külső részén van Hongjoong és Seonghwa, hiszen az előbb említett mindig is imádta a kilátást, így könyörgött azért, hogy ott lehessenek. Úgyhogy mi a belső részére költöztünk be. Ez az egész apartman dolog pedig úgy jött, hogy egyikünk sem akart bejárkálni az egyetemre, mert az elég költséges lett volna.
- Wooyo... Csináljunk valamit.. - bújt a nyakamba Yeosang.
- Mhm, mit? - túrtam a hajába egyik kezemmel.
- Filmezzünk, miközben összebújunk. - dobta fel ötletét.
- Én főzni akartam... De rendben, menjünk... - mosolyogtam, s felálltam, hogy aztán filmezzünk, és pihenjünk egy jót Yeoval.
YOU ARE READING
☆ amare ad aras || woosan
FanfictionWooyoung és San mindig is legjobb barátok voltak, szinte már testvérek. Viszont a Wooyoung számára legjobb pillanatban, San bejelenti, hogy el kell mennie. Wooyoung és San találkoznak még? Biztosan. De vajon lehet még közös jövője ennek a párosnak...