₩
- Oké, szóval most, hogy mindenki kibékült mindenkivel... Ihatnánk. - csapta össze tenyereit Seonghwa. Körülbelül este nyolc óra lehet, és egészen eddig Sannal néztünk valami filmet. Hongjoongék nem tudom mit csináltak, de a konyhából hallottuk a motoszkálásukat.
- Ez egy jó ötlet! Ha ilyen jó ötleteid vannak, nyugodtan jöhetsz hozzám dolgozni! - mondta San vigyorogva.
- Hát figyelj, nem igazán nagy álmom, hogy a főnököm legyél! - nevetett fel Seo.
- Chh! - forgatott szemet párom, de azért szája sarkában ott volt a vigyor.
- Amondó vagyok, hogy küldjük el a két melákot piáért, mi meg rendezzük át a nappalit úgy, hogy legyen hely táncolni, ha esetleg akarunk. - mondta Hongjoong rámnézve.
- Szerintem is. San, Seonghwa, irány a bolt! - lökdöstem meg páromat.
- Jézusom! Nem kellett volna ezt a főnökös filmet megnézni... - nevetett fel San.
***
A fiúk pont akkor értek haza kettő-kettő szatyorral a kezükben, amikor mi Hongjoonggal készen lettünk a kanapék és fotelek arrébb tolásával.
- Nos, remélem elégedettek vagytok. Egy-egy szatyor piát, és nasit hoztunk. - tették le a dohányzóasztalra az említett szatyrokat, és elkezdtek belőle kipakolni.
***
- Azt hiszem, részeg vagyok! - jelentette ki Hongjoong Seonghwanak dőlve.
- Szerintem én is! - válaszoltam nehezen.
$
- Nos, reggel ők totál K.O-k lesznek.... - néztem Seonghwara, aki bólintott egyet.
- Ezzel egyet kell, hogy értsek. - mondta, és miközben Hongjoongot tartotta, másik zenét kapcsolt. Erre a fiúk egyből felpattantak és táncolni kezdtek, viszont vittek magukkal minket is.
Nos, nem tudom, hogy hogyan, de a fiúk helyet cseréltek, és most Hongjoong táncol előttem, Seonghwanál meg ugyanez, csak az én párom van nála. Kicsit kínosnak érzem ezt az egész szituációt, de valószínű, hogy Hongjoong és Wooyoung azt hiszi, hogy jó ember előtt táncol, ezért sem merek Joongnak szólni, nehogy a végén berágjon Seonghwara. A fiúk felálltak az asztalra, és elkezdték levenni magukról a ruhákat, amire már mi is felálltunk Seonghwaval és igyekeztünk leszedni őket a bútorról.
- Inkább segíts! - vezette kezeimet a nadrágjához Wooyoung.
- Szívem, részeg vagy, gyere le onnan... - szabadítottam ki kezeimet, miközben megfogtam a derekát, és felnéztem rá.
- Nem érdekel! Segíts! - kezdett el nyafogni, én pedig sóhajtva húztam le róla a nadrágot, és valahogy Seonghwa is így volt Hongjoonggal.
- Ezek vagy összebeszéltek és megjátsszák, de akkor elég jól, vagy csak tényleg ilyen részegek... - hüledezett Seonghwa, ahogy rám nézett.
- Na ja... - sóhajtottam ismét. - Mostmár lejössz onnan, Kicsim? - kérdeztem tőle, és derekát kezdtem simogatni.
- Ne tapogass, Seonghwa! Nekem ott van Sannie! - lökte le a kezeimet magáról, és Seonghwahoz ment.
- Oké, azt hiszem, ideje aludnotok! - jelentette ki Seonghwa, és közben megtartotta páromat, aki az ölébe mászott.
- Seoseo! - ugrott le az asztalról Hongjoong és magához szorított.
- Azt hiszem, hogy most így kell aludnunk, mert ki fogják verni a hisztit.... - sóhajtott Seonghwa.
- Szerintem is... Nos, akkor jó éjt! - nevettem fel hitetlenül.
- Nektek is! - ült le a kanapéra Wooyounggal, majd eldőlt rajta, párom pedig mosolyogva kezdte el Seonghwa mellkasát markolgatni, miközben lehunyt szemekkel helyezkedett el a fiún. - Azt ne mondd, hogy ezt szokta neked csinálni minden este! - nézett rám Seonghwa.
- Na és ő neked ezt? - mutattam Hongjoongra, aki elkezdte rajtam mozgatni a csipőjét.
- Hé! Fogd le, vagy szólj neki, hogy alvás van! - hadarta el Seonghwa. - Mit szoktál mondani Wooyoungnak alvás előtt? - nézett rám vissza.
- Azt, hogy jó éjt, drágám! - nevettem fel ezen az egészen szürreális jeleneten.
- Jó éjt, drágám! - suttogta Seonghwa, majdnem elnevetve magát, de aztán Wooyoung határa tette a kezét és ismét rám nézett. Hongjoong már lefeküdt rám, és mosolyogva, lehunyt pillákkal simogatta a vállaimat.
- Oké, szóval... Nem akarom tudni, hogy mi folyik nálatok lefekvés előtt... - motyogtam, és Hongjoongról, a fiú párjára néztem.
- Nos... Szerintem sem. - mondta, majd lehunyta szemeit. - Le kéne kapcsolni a zenét... - motyogta.
- Várj, megoldom! - mondtam, majd óvatosan egy sörös üvegért nyúltam, és rádobtam a hangfalra, így az bekussolt.
- Király vagy! - vigyorgott Seonghwa csukott szemekkel.
YOU ARE READING
☆ amare ad aras || woosan
FanficWooyoung és San mindig is legjobb barátok voltak, szinte már testvérek. Viszont a Wooyoung számára legjobb pillanatban, San bejelenti, hogy el kell mennie. Wooyoung és San találkoznak még? Biztosan. De vajon lehet még közös jövője ennek a párosnak...