16

117 13 11
                                    


- Látom ám, hogy megint Yeosang van a gondolataidban! - hallottam meg San hangját magam mellől.

- Nem tehetek róla, Sannie! - néztem fel rá.

- Ha annyira nem szeretnél rá gondolni, nem is fogsz és teszel ellene. - sóhajtott, majd a konyhába ment.

***

Sannal a nap további részében nem tárgyaltam. Valóban úgy volt, ahogy azt ő mondta; ha Yeora gondolok, nem szól hozzám. Fájt, hogy nem tudok nem a barátomra gondolni, de az is, hogy San nem mellettem van, hanem úgymond ellenem. Itt is ülhetne most, és filmezhetnénk, vagy beszélgethetnénk, hogy eltereljük a figyelmem, de ehelyett?! San a szobájában nézi a sorozatát.

- Sannie... - nyitottam be hozzá, ami kopogás nélkül nem volt a legjobb ötlet. Ugyanis barátomat csak egy törölköző takarta, s régi emlékeim újra beköltöztek a fejembe. Régen nagyon odavoltam Sanért, és ezt Hongjoongék is tudják, ezért védtek annyira, mikor San felbukkant. Nem mertem neki akkor elmondani, mert tudtam, hogy ő csak barátként szeret.

- Igen? - kérdezett vissza, miközben rám nézett.

- Ohm... - csuktam be magam mögött az ajtót lassan. - Én csak... Nem tudok nem Yeosangra gondolni. Aggódom érte, Sannie... Nehéz nem rá fókuszálni, ha egyszer ő a szerelmed. - motyogtam.

- Ha ő a szerelmed, miért nem kutatsz utána? Wooyoung... Figyelj rám! Te is megmondtad, hogy Youngjinak és a főnöködnek is igaza volt abban, hogy nem vagy boldog. Akkor miért beszéled be magadnak, hogy szereted őt? Lehet, hogy barátilag imádod, mert veled volt sokáig, de nem tudsz rá úgy tekinteni, mint egy társra. Támogatlak, Wooyo, mindenben, de ebben nem tudlak. Szerinted, ha én még továbbra is bebeszélném magamnak, hogy Deshi vissza fog jönni, és boldogok leszünk, mintha ő lenne számomra az igazi... Megyek valamire? Sikerül túllépnem rajta? Nem. Erre gondolj, Wooyoung! Én csak segíteni akarok neked, hogy túllépj Yeosangon. - sóhajtott, és magához ölelt.

- Segíts, de ne így... - motyogtam, s szorosan visszaöleltem.

- Akkor hogyan? - tolt el magától, hogy szemeimbe tudjon nézni.

- Így... - fogtam arcára mindkét kezemmel, majd lábujjhegyre állva megcsókoltam a barátomat. Nem gondoltam bele, hogy mi lesz ezután, csak.... Úgy csókoltam őt, mintha az életem múlna rajta. És ez valóban így is volt. San jelentette nekem a mindent. Ami viszont még meglepőbb volt, hogy jobban magához húzott, és átvette az irányítást.



—————❤️‍🩹
Bwoo_shipper
térj ide 💅❤️

☆ amare ad aras || woosanWhere stories live. Discover now