EGYÜTT BUKUNK EL - Daniel Ricciardo fanfiction

Epilógus

- Rendkívül inspiráló a te történeted és ahogyan a motorsportba kerültél, azonban mindenhol csak részleteket hallani róla. Megosztanád velünk, hogy hogyan is történt valójában?

Megfogadtam, hogy soha nem fogok interjút adni. Az én feladatom meg volt a csapatom belül, ami pont annyira pici volt, hogy ne legyen szükség arra, hogy én valaha is erről beszélgessek bárkivel.

Aztán a magyar nagydíj előtti héten, amikor amúgy is rendkívül élveztem, hogy itthon vagyok és minden percemet a régen látott barátaimmal, különösképpen Rolival töltöttem, kaptam egy megkeresést két magyar lánytól. Egy podcast-csatornát üzemeltetnek őt ketten, amiben a motorsportos élményeikről és véleményeikről beszélgetnek, amelynek egyik sorozata a "Nők a motorsportban" címmel fut. Előttem már számos olyan alakkal készítettek interjút, akik kardinális részét képezik a száguldó cirkusznak, és most engem is felkértek egy beszélgetésbe.

Élből nemet akartam mondani. Még szerencse, hogy éppen Rolival üldögéltem, amikor megkaptam az üzenetet, ő pedig nem hagyta, hogy ezt a lehetőséget elutasítsam.

- Amúgy is zavar, hogy az emberek azt mondanak, amit akarnak, közben semmi nem úgy történt, nem? - érvelt. - Most legalább lehetőséged lenne tisztázni magad.

Bármennyire is bosszantó, a legjobb barátomnak általában igaza volt. Így hát felvettem velük a kapcsolatot és megbeszéltünk egy találkozót a futam utáni hétre. A nyári szünet miatt amúgy is volt egy kis szabadidőnk, ezért gond nélkül bele tudtam iktatni ezt a programot a naptáramba.

Másfél órán keresztül beszélgettünk. Rólam, a Forma-1-ről, a McLarenről, még egy kicsit a bárról is, amelynek mostmár egy ideje nem voltam részese. Figyelemmel követtem azért, de szerencsére aggodalomra semmi ok nem volt, Laura tökéletesen helyt állt üzletvezetőként és a bár olyan virágkorát élte, amelyre nem volt még példa fennállása óta.

Akármennyire is óckodtam ettől az egésztől, frissítő élmény volt ez az interjú. A lányok nagyon kitanulták már a szakmát, rendkívül jó kérdéseik voltak, amelyeket előre megkaptam, hogy fel tudjak rá készülni, de az sem okozott gondot, hogy rögtönözzünk és a felvétel közben más témák után kutassunk. Az egyetlen kitételemet is felrúgtam a felszabadult hangulatban: hogy nem beszélek a Daniellel való kapcsolatomról.

- Mit gondolsz, most, hogy már köztudott, hogy Daniel jövőre másik csapatnál folytatja, miben fog változni a kapcsolatotok? - kérdezte a barna hajú lány, Zóra.

- Szerintem semmiben. - vágtam rá azonnal. - Nyilván szokatlan lesz, mert végtére is, miatta kerültem a McLaren-hez. De a döntésének meghozása előtt nagyon sokat beszélgettünk erről a témáról, és abban mindketten biztosak voltunk végig, hogy ez egyáltalán nem lesz akadály.

- Nem gondolkoztál azon, hogy esetleg vele együtt te is csapatot válts? - kiváncsiskodott a másik, szőke lány.

- Nem hazudok, felmerült ez a lehetőség. - bólintottam. - De a nehézségek ellenére sem akartam rátapadni. Ez nem úgy megy, hogy ha Daniel csapatot vált, akkor én is megyek, nem vagyunk egyek. Ráadásul nagyon hálás vagyok a McLarennek azért, hogy egy olyan állást ajánlott nekem, ami miatt egész életemben dolgoztam. Jól érzem magam a csapatnál, és habár Daniel miatt kerültem ide, mostmár azt érzem, hogy önállóan is megállok a lábamon és megtaláltam a helyemet. Ez akkor sem fog változni, ha ő nem lesz ott.

- A McLaren hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez? - kaptam a következő kérdést.

- Amikor biztossá vált Daniel csapatváltása, Zak leült velem is, hogy megbeszéljük ezt a szituációt. Szerencsére hasonlóak voltak a gondolataink, így gyorsan meg tudtunk egyezni. Számukra sem fog problémát okozni, hogy a párom innentől kezdve az ellenfél csapat autóját hajtja, mert én amúgy is kevés dologba láttam bele csapaton belül, egyszerűen képtelenség, hogy olyan információt adjak át, ami hátrányt okozna számunkra. Más kérdés, hogy nem is akarok spicli lenni. - feleltem.

- Mik a terveid a jövőben a munkán kívül? - kezdtek bele az elköszönésbe a lányok.

- Hatalmas esküvőszervezésben vagyunk jelenleg Daniellel, ami a munka mellett elég sok energiát kivesz belőlem. Szeretnénk kiélvezni azonban azt is, hogy jegyben járunk, így nem sietünk el semmit. Majd szépen sorban jönnek magától az események. - újságoltam el nekik.

- Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat és beszélgettél velünk a karriered legfontosabb állomásairól. További sok sikert kívánunk neked a jövőben! - mosolyogtak rám a lányok.

- Én köszönöm a lehetőséget, nagyon jól éreztem magam! - néztem rájuk hálásan.

- Ez volt tehát a "Nők a motorsportban" sorozatunk mai adása Molnár Petrával, nagyon szépen köszönjük, hogy hallgattatok minket. További szép napot kívánunk, találkozunk a következő boxkiállásnál!

Miután műsoron kívül is beszéltünk egy pár szót a két lánnyal, elköszöntem tőlük és leindultam a lépcsőházban. Amint kiléptem az ajtón, azonnal észrevettem a drágalátos vőlegényemet, aki a fekete Mercedesének dőlve várakozott. Amikor meglátott, mosoly kúszott fel az arcára és ellökte magát a járműtől, hogy tárt karokkal fogadhasson.

- Szia, gyönyörűm! - köszöntött és szorosan magához húzva megölelt engem.

- Minden készen áll? - kérdeztem tőle, miközben kissé kihúztam magamat a szorításából, csak hogy a szemébe nézhessek.

- Szerintem igen. Habár fogalmam sincs, hogy hogyan fogunk abban a kis lakásba ennyien elférni. - húzta össze a szemöldökét.

- Sok jó ember kis helyen is elfér. - kacsintottam rá, bár megértettem a félelmét.

Daniel szülei a magyar nagydíjra Magyarországra utaztak, és ha már amúgy is itt voltak, marasztaltam őket. Meg akartam nekik mutatni Budapest legszebb helyeit, bemutatni a fővárosunkat az anyós és após jelöltemnek. Amint az én szüleim, akikkel a kapcsolatunk többnyire rendeződött, megtudták, hogy Grace és Joe Ricciardo országhatárokon belülre került, úgy döntöttek, hogy ők is meglátogatnak engem, csak hogy találkozhassanak.

A következő állomásunk tehát az első nagy közös családi ebéd volt.

És a következő? Fogalmam sem volt, túlságosan hosszú volt még az út. Ez azonban nem nyugtalanított már többet, mert Daniel mellettem volt. Tudtam, hogy addig, amíg ő velen van, semmi olyan nem történhet, amit nem tudnánk elbírni.

Együtt.

V É G E