Függőség 1-2✅

18. fejezet

-Pszt...Ev...-hallottam valaki hangját. Mocorogni kezdtem majd a hátamra fordultam, hogy megnézhessem ki az aki felébresztett. El is felejtettem, hogy Sam mondta, hogy bejön meglátogatni.

-Hogy aludtál?-kérdezte mosolyogva.

-Jól.-mondtam válaszul miután felültem az ágyon.

-És hogy vagy?-kérdezte.

-Egész jól, azt hiszem. Te?-kérdeztem vissza mosolyogva.

-Remekül.-felelte elnevetve magát.-Tessék. Remélem szereted ezt a könyvet.-adta oda a vaskos könyvet aminek a címe: Üvöltő szelek.

-Úristen! Már régen elakartam olvasni ezt! Köszönöm!-mondtam miközben átöleltem.

-Tudom.-mondta mosolyogva.

-Többiek hogy vannak?-kérdeztem.

-Aggódtak, nagyon. De miután írtad hogy jól vagy megnyugodtak.-tájékoztatott.

-És te, hogy-hogy bejöttél?-érdeklődtem.

-Ennyire zavaró a csodás személyiségem?-kérdezte nevetve.-Amúgy azért jöttem, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tényleg jól vagy-e.

-Kedves.-mosolyogtam.

Kopogtak az ajtón majd kinyílt.

Az istenért...miért történik ez velem mindig? Miért pont akkor kell jönnie amikor nem alkalmas?

Shawn állt az ajtóban...ki más?!

-Rosszkor jössz Haver...-bunkózott Sam. A Haver szót olyan undorral mondta ki, hogy arra szinte szavak sincsenek.

-Befejeznéd?-kérdezte Shawn.

-Mégis mit? Nem veszed észre magad?-kérdezte Sam.-Nem tűnik fel, hogy ahova csak megérkezel, ott balhét csinálsz?-értetlenkedett megjátszva Sam.

-Jó, akkor visszajövök később...-mondta Shawn. Láttam az arcán a bűntudatot és a szomorúságot. Ha nem utálnám, talán még meg is sajnáltam volna...TALÁN.

-Nem, nem jössz vissza később se.-mondta Sam.

-Nem akarok veszekedni, de ha tovább folytatod olyat teszek ami senkinek se lesz jó.-felelte enyhe méreggel a hangjában a bátyám.

-Mégis mit tudnál csinálni?-kérdezte lenézően a mellettem ülő fiú.

-Befejeznétek? Rohadtul nincs erre energiám se kedvem, hogy a veszekedéseteket hallgassam. Már bocs.-mondtam a fejemet a párnába süllyesztve.

-Mentem is, jobbulást Ev és sajnálom. Nem akartam, hogy kórházba kerülj.-mondta. Őszinte megbánás csengett a hangjában.

-Szia Shawn...-búcsúztam el érzelem mentes hangon.

Shawn kilépett.

-Olyan szar, hogy szerdai napon vagyok suliban. Hogy fogom bepótolni az anyagot suliban?-kérdeztem.

-Beszélek az egyik osztálytársaddal, hogy adja oda az anyagot és elhozom holnap a mait és a csütörtökit is. Utána már remélhetőleg jöhetsz suliba.-mondta.

-Köszönöm Sam. Annyira jó barát vagy.-mondtam jókedvűen.

Hogy valami mindig bezavar...kitaláljátok, hogy mi? A telefon...

Levettem a kis asztalról majd megnéztem a kijelzőt. Luke kezdeményezett videóhívást a csoportban. Sam-re néztem aki bólintott, jelezve, hogy vegyem fel.

Az ujjamat a zöld ikonra helyeztem majd úgy tartottam a telefont, hogy Sam is benne legyen.

-Sziasztok!-köszöntem Luke-nak, Hunter-nek és Black-nek.