Függőség 1-2✅

63. fejezet

Másnap reggel ismételten elindultam a munkahelyemre. Benyitottam, majd Graysont pillantottam meg tegnaphoz mérten szokás szerint a pult mögött.

- Jó reggelt! – köszöntem, majd leraktam a tornazsákomat, amibe belesüllyesztettem a telefonomat lenémítva és a maradék cigimet. Igen tudom, hogy leszoknom kéne róla nem pedig magammal hurcolni, de ez az utolsó dobozom már elég hosszú ideje és pazarlás lenne kidobni, mellesleg meg néha jól esik, ha nagyon feszült a helyzet. És valamiért szükségesnek éreztem, hogy eltegyem ma feltétel nélkül. A táskámban tároltam még a pénztárcámat és az ebédemet. Tegnap bár a fánk finom volt, mégis szerettem volna valami rendes ételt enni, ami nem ennyire édes a máztól.

- Jó reggelt! Készen állsz a második munkanapodra? – kérdezte kedvesen.

- Persze. – feleltem, majd felvettem a munkaruhámat, ami egy fekete kötényből állt, amire rátűzhettem a nevemet, majd a kis baseball sapkámat is felraktam a fejemre, amin rajta virított a cég logója.

- Fél óra múlva nyitunk. Addig segítenél hátul a raktárból előhozni néhány poharat? – kérdezte miközben egy papírra firkantott valamit.

- Persze. – mondtam, majd elindultunk a raktár felé.

- Mesélj valamit addig. – mondta Grayson, miközben sétáltunk a folyosón.

- Mire vagy kíváncsi? – kérdeztem.

- Igazából csak a csendet akartam megtörni és reménykedtem, hogy mondasz valamit, amiből kialakulhat egy jó kis téma. De nem jött össze. – nevetett kicsit kínjában.

- Mit tervezel délutánra, munka után? – kérdeztem. Nem akartam a második munkanapomon sok dolgok megosztani a „főnökömnek" így hagytam, hogy ő beszéljen.

- Van egy húgom, Petra. Mivel az ovi itt van a sarkon elé megyek háromkor és elviszem a parkba. Napok óta szeretné, hogy elvigyem, mert a szüleink dolgoznak és nem érnek rá, hogy kivigyék őt. És te mit tervezel délutánra? – kérdezett vissza.

- Az egyik barátommal találkozom... a parkban. – feleltem.

- Akkor meló után mehetnénk együtt oda. Megismerhetnéd Petrat is addig. – mondta kedvesen.

- Rendben. – egyeztem bele, mert végül is baj nem lehet belőle. Bár őszintén kicsit tartottam attól a reakciótól amit Grayson művelt volna, ha a bolhából elefántot csinálok. Jobbnak találtam beadni a derekam, minthogy most elkezdjek kényeskedni.

Bár nem tudom miért is okoz ennyi fejfájást ez a kis dolog, hiszen csak a főnököm. Nem akarok rossz benyomást tenni nála.

Eközben a gondolatok között felkaptunk egy csomó kávés papírpoharat, majd kivittük az előtérbe, ahol szükség volt rá.

Kinyitottunk, majd kezdetét vette a nap. Tegnaphoz hasonlóan rengetegen jöttek ma is.

Ha lehetséges a tegnaphoz mérten még inkább elfáradtam. Mintha többen jöttek volna, ma, mint tegnap, pedig ez nem volt igaz, Grayson is megerősítette ezt a tényt.

Délután három órákkor az utolsó vendég távozása után elpakoltunk, majd bezártuk a kis kávézót.

- Eljössz vagy megvársz, míg visszajövök Petraval? – kérdezte.

- Megvárlak itt. – mondtam álcázva idegességemet. Őszintén nem szívesen mutatkoznék nyilvánosan Graysonnal, aki mellesleg a főnököm, mert félreérthető lehet mások szemszögéből nézve. Nem tagadom, nem néz ki rosszul, de nekem akkor is ott van Black. Kissé zavart, hogy egy másik velem majdnem egykorú fiúval sétálok a parkig.