Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)

A Változás Szimfóniája 2. rész (Taekook ff.)

A részhez kapcsolódó zene itt lenne. 15:49 és 30:10 között van az a rész, ami nagyon kapcsolódik a fejezethez. Remélem tetszeni fog. 😁😄

https://www.youtube.com/watch?v=NeNeQrUXymg

Taehyung szemszöge:

Az épületegyüttesbe belépve egy percig bolyongtam, majd hamarosan megleltem a nagy nézőtér egyik bejáratát. Ott állt az egyik hostes, akinek nyújtottam is a jegyemet, hogy beengedjen. Kezébe veszi a papírfecnit, egy ideig méregeti, majd visszanyújtja.

-Ez a jegy nem ide szól, kérem jöjjön velem!

Felmentünk az emeletre, gondoltam a karzatra szólhatott akkor, de nem, mert továbbmentünk.

-Nyugodtan menjen csak be, Ön lesz egyedül itt a koncert alatt. Jó szórakozást! -azzal a helyiség függönyét elhúzta.

Kellett egy kis idő, mire realizáltam, hogy a koncertterem páholyába szólt a jegyem, ahova csak a nagy burzsujok járhatnak. Most már értem, hogy miért mondta azt Kook, hogy meg kellett küzdenie a jegyért. Szívemet ismét melegség öntötte el. Odaléptem a korláthoz, ahonnét gyönyörű kilátás volt az egész teremre. Modern volt, és egyszerűen lenyűgöző. A páholy a karzat szintjén, de sokkal közelebb a színpadhoz, szinte már felette, így sokkal jobban fogom látni a zenekart. És Kookot...

Azon már nem is lepődtem meg, hogy a szokásos lehajtókás ülés helyett egy bársonyfotel várt engem. Először és utoljára leszek ekkora luxusban életemben. Mielőtt azonban leültem volna, egy papírdarabot pillantottam meg ott.

„Amikor meghallod a második tételt, húnyd be szemeidet! Engedd, hogy a zene szelei messze repítsenek! Ne törődj a körülötted lévő világgal, csak arra figyelj, mit súg a szíved!"

Nagyon örültem ennek a kis üzenetnek, ezek után sokáig, mint egy idétlen, úgy vigyorogtam. Ugyanakkor elgondolkodtam. Miért küldte ezt nekem? Mondanám azt, hogy ez csak az ő gyengéd BARÁTI szeretetének a megnyilvánulása, de nem. Ennyire nem gyengéd az átlagemberrel.

Azok után, hogy friendzone-oltam, kicsit, mintha gyengédebben kezdett volna bánni velem. Erre jó példa, amikor véletlenül a kocsiban a combomra tette a kezét. Azt hiszem, ezekkel az apróságokkal próbálta enyhíteni a felé érzett szerelmét, ami ezek szerint lehet, még nem halt el. Annyira megérdemelné, hogy szerelemmel szeressem, de nem így működik. Ugyanakkor annyiszor belegondolok, mennyire nehéz lehet neki. Biztos nagyban vissza kell magát fognia, amikor velem van. Szegényem! Bárcsak tehetnék valamit érte!

Közben lent a két oldalsó ajtóból elkezdtek libasorban belépni a zenészek, és elfoglalták helyüket, majd valami hangolásfélét csinálhattak. Nem tudom, ebben nem vagyok otthon. Aztán kisebb szünet, és belépett a karmester, Kook is. Nagyon elegánsan nézett ki. Fekete zakó, fehér ing, fekete csokornyakkendő. Innen fentről, a távolból nézve is olyan jó alakja van, és már a kinézetével biztosan lenyűgözheti a hallgatóságot.

Belépését taps fogadta. Felállt a kicsi emelvényre a zenekar előtt középen, majd a közönség felé fordult, és biccentet, de nem fordult vissza. Tudtam, miért. Korábban mindig ecsetelte nekem, hogy ő a koncertjein nem fog belekezdeni egyből a darabba, hanem előtte szól pár szót a közönséghez.

-Szép estét kívánok mindannyiuknak! Mint tudják, ezen az alkalmon Csajkovszkij V. Szimfóniája fog elhangzani. Sok művet vezényeltem már egyetemi éveim alatt, de egy sem volt rám akkora hatással, mint ez az alkotás. Hihetetlen, hogy mekkora érzékenység járta át a zeneszerzőt komponáláskor. Kívánom, hogy ezt Önök is érezzék át! Bizonyára voltak már szerelmesek. Remélem, hogy a következő percekben megfiatalodnak, és újra átélik a szerelmet, amely egyszerre szenvedélyes, gyengéd, önzetlen és tiszta! Jó szórakozást kívánok!