Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)

Érted megváltozok 1. rész (Taekook ff.)

Jin szemszöge:

Velem szemben ült a gerlepár: legjobb barátom és a szerelme. Már jó régóta tervezte, hogy bemutatja nekem, de csak most került sor erre az alkalomra. Limonádénk iszogatása közben visszafogottan beszélgettünk, igyekeztem minél jobban megismerni Taehyungot. Valóban nagyon helyes fiú, nem hiába van oda érte annyira a fekete hajú. És nagyon különleges! Jungkookot mindig is a rendkívüli, a kirívó vonzotta, és a barnahajú világjáró személyisége nagyon megfogta. Most azonban mégis csendesen kevergette csak italában a gyümölcsdarabkákat a szívószállal, és a beszélgetésbe kevésbé kapcsolódott be. Pedig korábban ő volt az, aki a legjobban várt erre az alkalomra. Neki mindig is fontos volt a barátai véleménye.

A fiú némaságán kívül azonban a kettejük közötti távolság is szemet szúrt. Tekintve, hogy tudok a nagy csókcsatáikról, viszonylag nagyobb távolság volt köztük. Jungkook nem fogta meg Tae kezét az asztal alatt, de még csak a combján se volt keze, pedig elmondása szerint korábban ezt mindig tette társával, ahol csak nem volt feltűnő. Nem volt meg az a harmónia, amiről mesélt. Valami itt nem stimmelt, és tudtam is az okát, így egy óvatlan pillanatban telefonomat észrevétlen előhalászva írtam meg egy üzenetet.

„Hívd fel és foglald le egy kis időre."

Észrevétlen tettemet követően még kicsit beszélgettünk, amikor is Jungkook telefonja pittyent, és a fiú meg is nézte az értesítést, majd elrakta telefonját.

-Nyugodtan elintézheted, ha szeretnéd -vetettem fel óvatosan, hogy ne fogjon gyanút.

-Okés, de eltart egy darabig, szóval, ha nem baj... -és itt szerelmére nézett, aki csak bólintott egyet, így legjobb barátom helyéről felállva ment ki, hogy telefonáljon.

-Na és Taehyung -nyújtózkodtam egyet közben, látszatát keltve annak, hogy random akarok előhozakodni a témával- mesélj, megvagytok Jungkookkal?

-Aha, megvagyunk -mondta, de nem volt meggyőző.

-Ugye tudod, hogy velem őszinte lehetsz?

-Igen, tudom -azzal elhallgattunk.

-Jó, valami nagyon nem stimmel -sóhajtott fel, én pedig halványan elmosolyodtam, hogy sikerült beadnia a derekát. -Egyik barátom mondta, hogy látta Grindr-en, pedig korábban nem volt fenn azon az appon -fakadt ki.

-És attól félsz, több vasat tart egyszerre a tűzbe, igaz? -folytattam, amit ivás közben egy helyesléssel erősített meg.

-Boldogok vagytok? -kérdezem meg, mintha témát váltanék.

-Mostanában kicsit másképp viselkedik. Nagyon visszahúzódó lett. Beszélgetéskor kifejezetten tartózkodó, és a tekintete sem olyan vidám. A szemei már nem is csillognak annyira -mondta szinte már kétségbeesetten.

-Kedveled őt? -kérdeztem nyugodtan.

-Hát persze! -vágta rá egyből. -Imádom, olyan helyes kívül-belül.

-És tudtára is adod neki, hogy kedveled? -erre már nem tudott válaszolni.

-Hát... én szerintem igen -ez sem hangzott túl bíztatónak.

-Meg szoktad fogni a kezét? Szoktad simogatni a karját, az arcát, a tarkóját? Jungkook nagyon szokta szeretni...

-Nem nagyon...

-Szoktál kezdeményezni csókot?

Itt már hallgatott.

-Meg szoktad kérdezni, hogy hogy érzi magát, hogy mire vágyik, hogy mit érez egy-egy helyzetben? Megkérdezed, milyen napja szokott lenni?