Változó érzések 1. rész (+18) (Taekook ff.)

824 46 19
                                    

Bár az első részben nem lesz +18-as rész, azért 1-2 kifejezés végett kitettem a feliratot, nehogy bárki is megálljon a fejlődésben 😂😂😁😁 (Na meg mert védeni kell gyermekeinket a ti is tudjátok melyik "propagandától"... XD)

***

A Han folyó partja mentén végig húzódó gáton két fiú futott egymás mellett. Azonban csak zsenge életkoruk miatt lehet őket fiúknak hívni, mert kinézetben már kész férfiak voltak. Megközelítőleg egymagasak, de a barnahajú talán pár centivel alacsonyabb volt a mellette futó fekete hajúnál. Testükön és a rájuk tapadó rövid shorton és pólón látszottak kidolgozott izmaik, melyek több év intenzív sportolásának eredményei voltak. Mindig büszkék voltak rá, de ez sosem tette őket hiúvá és nagyképűvé; csupán adott nekik egy kis önbizalmat, és így még jobban tudták szeretni önmagukat.

A gáton nagyon kevesen tartózkodtak a kora esti órákban. A hőmérséklet már kicsit hűvösebb volt, és örültek, hogy a napsugarak nem égetik már annyira tarkójukat. A mellettük békésen elsurranó folyó, a part és a gát közötti kis ártéri erdősor és a gáton zöldellő fű természetessége békével töltötte el lelküket. Agyuk kikapcsolt, csak a futásra és a természetre fókuszáltak, miközben azt kívánták magukban, bárcsak egy örök életen át így futhatnának itt, egymás mellett. Orrukon mély levegőt vettek, majd hangos szusszantással lélegezték ki szájukon. Bár már jókora távot tettek meg, a fáradtság nem uralkodott el rajtuk. Sőt, egyre jobban érzett testrészeik csak feltüzelték őket, hogy haladjanak előre és ne álljanak meg.

A barnahajú -Kim Taehyung- a bal oldalt futóra vetette tekintetét. A feketehajúnak egy tincse szemébe lógott, de azt ez látszólag nem zavarta, ami megmosolyogtatta a kicsivel alacsonyabbat. Bár nehéz volt, végül levette róla tekintetét, és az útra meg futására figyelt. Ezzel mindig probléma volt, hiszen, ha Ővele futott, folyton elterelődött a figyelme az utóbbi időben. És ez zavarta őt. Nem tudta, mi lehetett az oka. Hiszen ő már korábban is nagyon szerette a fekete hajút -Jeon Jeounggukot.

Hét éves volt, amikor szülei váratlan fordulatot hoztak életébe. Már Taehyung maga is nagyon nehezen fogant meg, így szülei végül úgy döntöttek, hogy örökbe fogadnak inkább. Egy, a fiúkkal hasonló korút szerettek volna, hiszen az egyébként akkor még introvertált Taehyungnak társaságra lett volna szükség. Így esett a választásuk az akkor hatéves Jungkookra.

A kapocs csak lassan jött létre. Nem borultak egymás nyakába első pillanatra, de nem is rivalizálással teltek el az első évek. Első pillanattól fogva érdeklődően méregették egymást. Aztán megtörtént az első köszönés, utána az első beszélgetés. Aztán hamarosan már együtt játszottak. És ekkor már mintha elfelejtették volna, hogy nem egy szülőtől származnak. Pedig Jungkook az árvaház révén öntudata megjelenésétől kezdve tudta, hogy le lett passzolva, és nem kellett nemzőinek.

A két fiú egyszerre cseperedett fel. A gyerekkor évei alatt összeszoktak, és elválaszthatatlanok lettek. Közös szobájuk volt, sőt, egy francia ágyon osztoztak a kezdetek óta, és ez húszéves korukra sem változott meg. Még most is együtt aludtak, és nem egyszer adódott az, hogy szorosan bújtak egymáshoz. Ez csak egy jele volt annak a példátlan kötődésnek, ami közöttük volt.

Egy iskolába jártak, és bár sok barátra tettek szert, sok elfoglaltságuk volt, ekkor sem távolodtak el egymástól. A nehézkes kamaszkort is együtt vészelték át, és egymásba kapaszkodva harcoltak meg belső problémáikkal. Együtt ismerték meg a világot, és a legtöbb újdonságba is közösen vágtak bele. Mindig is nyitottak voltak, és az előttük kitárulkozó világ lehetőségeit nem hagyták elúszni. Közösen próbáltak ki megannyi sportot, és ekkor találták meg két közös szerelmüket: a kajakozást és a futást. Edzésekre jártak, versenyekre mentek. A sportban egyesültek először igazán, és a köztük lévő összhangnak volt köszönhető, hogy megannyi bajnokságon nyertek, vagy jutottak a legjobbak közé. A napi szintű testmozgásnak köszönhetően nagyszerű alakjuk lett, és az idő előrehaladtával csodás izmokra tettek szert, amely után nem győztek a lányok ácsingózni. Ám ez őket hidegen hagyta, mert tisztában voltak, hogy csak a külsőségek ragadták magukkal a nyálukat csorgató tinédzsereket. Nem ismerték bensőjüket. Ha tudták volna, hogy szeretnek olvasni, hogy érdeklik őket a festmények, és néhanapján egy múzeumot követően még klasszikus zenei koncertre is mentek; valószínűleg már nem kellették volna magukat annyira feltűnően. Így nem foglalkoztak ezzel, csupán azokra fókuszáltak, akik tényleg ismerték és szerették őket: a családra, baráti körükre, és nem utolsó sorban: egymásra.

Az erős barátságból idővel testvéri kapocs született. És mindenki tudja, hogy ennél szorosabb kapcsolat már csak a szerelem lehet. De Taehyung ezt sokáig nem ismerte fel magában. Aztán tizenhat éves kora környékén jöttek az érdekesebbnél érdekesebb esetek. Nem értette, hogy hogy lehet az, hogy csak akkor kel fel merevedéssel, ha mostohatestvérével alszik együtt. Nem értette, miért van az, hogy ha öltözéskor a kelleténél kevesebb ruhában látta legjobb lelkitársát, akaratlanul is izgatott lett, és testén erős vágyakozás lett úrrá, hogy így szorítsa magához, hogy végig simítson bőrén.

Bár ezek a dolgok eleinte csak a tudatalattijában dolgoztak, hamarosan robbant a bomba: élete első erotikus álmának alanya nem más volt, mint Jungkook. Rettenetesen zavarba jött, napokig emésztette magában a törtéteket, mert nem tudta hova tenni a dolgot. Nem bírta magában tartani, el kellett mondania valakinek. Ez a valaki pedig Jimin volt, aki mindig megértette. Nem egy beszélgetésük volt a témáról, és ennél is több idő volt, mire Taehyung beismerte, hogy beleszeretett Jungkookba. Elvégre mi is a szerelem? Egy nagyon szoros barátság, melyhez egy erős testi vonzalom is párosul. Márpedig Tae esetében mindkettő megvolt.

Vonzalmának kiderülése és beismerése nem könnyítette meg érzései hordozójának lelkét. A gondolattal, hogy egy fiú tetszik neki, még nem is voltak problémái, hiszen nem egyszer fantáziált már a vele egyneműekkel. Azonban az, hogy a mostohatestvérét szereti, soha nem érzett keserűséggel töltötte el. Valahányszor belegondolt, hogy kapcsolatuknak esélye se lenne, mert szülei, családja, barátainak jó része és a társadalom kitaszítaná magából, mint ahogy a langyos sört köpik ki; gyomra dió nagyságúvá zsugorodott. De még ezzel is megbarátkozott volna, mert szerelme mellett akkor is kitartott volna, ha a végén csak egyedül maradnak. Ám a tudat, hogy érzéseinek alanya ezt nem viszonozná, kikészítette. Nem egyszer fulladtak elmélkedései sírásba, amikor elképzelte, mennyire megváltozna kapcsolatuk, ha kiderül az ő szerelme. Nem akarta, hogy Jungkook egy helyes lányt vegyen el magának, aki később gyerekeket szül neki. Míg ezek az érzések kibontakoztak benne, érezte, mintha távolodott volna testvérétől, hiszen ez volt az első dolog, amit nem osztott meg vele. Ha a szerelem témakör szóba jött, ő igyekezett témát váltani, mert nem akart hazudni annak, akit a legjobban szeretett. És mivel érzékelte ezt a kis eltávolodást, önmagát tartotta bűnösnek, ami pedig saját önértékelését tiporta földbe.

Mégis, bármennyi belső küzdelme is volt, élte tovább az életét. Ugyanúgy tanult, ugyanúgy evett, ugyanúgy barátkozott az emberekkel és tervezgette jövőjét. És ugyanúgy járt el kajakozni vagy éppen futni Jungkookkal. Bár nem látott esélyt rá, hogy szerelme beteljesedjen, mégis voltak apróbb jelek, amik bíztatták. Kook ugyanúgy bújós volt, ha úgy esett, ugyanúgy megérintette Taehyungot és bókolt neki. És a közös alvás után nemcsak a pici Tae vert sátrat... Ám Taehyung sosem tulajdonított jelentősséget ezeknek a jeleknek. Bár a sport határozott kiállású férfit nevelt belőle, attól még ugyanúgy félt a csalódástól. Csendesen dédelgette magában szerelmét, vágyait, és csak reménykedett abban, hogy egy nap minden megváltozik, a jó értelemben.

A Han folyó partja mentén végig húzódó gáton két fiú futott egymás mellett. Két életerős, a nagybetűs élet előtt álló fiú, akiknek lelkében ott tombolt az élni akarás, álmaik megvalósításának vágya, és nem utolsó sorban: a szerelem megismerése...

---------------------------------------------------------

Eleinte egy részesre terveztem ezt megírni, de mint mindig, sok időbe telt az előzmények kibontása... De nem baj, így legalább meg tudom kérdezni, hogy mit gondoltok, mi lesz a történetben a fordulat, mi fog történni? Összejönnek-e egyáltalán?  😁🤗🥰

Remélem, élvezitek a nyarat! Pusszancs!

Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora