Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)

Éjszakai beszélgetések 3. rész (Jungkook ff.)

Enyhén 18+ 😅

Jisung szemszöge:

Komótosan kezdem el aprítani a zöldségeket a leveshez, amit így késő este hazaérve az egyetemről annyira megkívántunk mindketten. Jungkook ma nálam alszik, így ő is itt van, és az egyik konyhaszéken ücsörögve nézi, ahogy dolgozok. Ch!

Ahogy ténykedés közben rá-ránézek, látom rajta, hogy valami nagyon nyomasztja és valamin nagyon agyal. Már hetek óta ez van, és ha rákérdeztem, akkor mindig csak hárított, de most már pontot akarok tenni ennek a végére.

Miután mindent felraktam a tűzhelyre főni, a széken bambuló Jungkook elé álltam, aki felkapta rám tekintetét. Olyan helyes volt abban az ingben basszus! Ő kinyújtotta felém két kezét, majd derekamnál fogva húzott két lába közé, s így hasamhoz hajtotta fejét, miközben szorosan ölelt. Meglepődtem tettén, de nagyon aranyosnak találtam. Nyaka köré fontam karjaimat, majd haját kezdtem el cirógatni. Miközben elmerültünk az idilli percben, erőt gyűjtöttem kérdésemhez.

Amikor megtörtént az első csókunk, én tényleg komolyan vettem azt, hogy megváltozok. Igyekeztem úgy viszonyulni Jungkookhoz, hogy az jó legyen neki is. Kívülről ez úgy tűnhet, mintha meg akarnék neki felelni, de igaza volt abban, hogy ezt nem őérte, hanem elsősorban magamért kell megtennem. És bár néha még most is van egy-egy bunkó beszólásom, de ő nem sértődik meg. Tudja, hogy dolgozok ezen és hangot is szokott adni hálájának, ami csak megerősít abban, hogy jó úton járok.

Igyekszek minél többet kezdeményezni is. Kooknak nagyon fontos a kapcsolaton belüli kölcsönösség és egyenrangúság. Szerinte hülyeség az, hogy a meleg kapcsolatokban is a „fiú-lány felállás" létezik, és ebben a témában nekem is sokat változott a véleményem mellette. Drasztikus megfogalmazás a részéről, de szerinte a „top-bottom" szerepfelosztás csak ott számít, hogy ki teszi be kinek, mert egyébként a kölcsönös kezdeményezés mindkét oldalról fontos, hisz ezáltal tudjuk megerősíteni társunkban azt, hogy menyire szeretjük és kívánjuk. Amikor ilyen bölcsességeket mond, annyira nehéz elhinni, hogy én vagyok neki minden tekintetben az első. De aztán ha a tettek mezejére kell lépni, máris érződik tapasztalatlansága. Az elején valóban az volt az egyik legnagyobb kifogásom vele kapcsolatban, hogy kezdő, aztán amikor elkezdtem megváltozni, ráébredtem ennek a gyönyörűségére. Hiszen mégiscsak én adtam neki az első csókot, én vagyok az első (és remélem utolsó) párja, velem volt az első randija, és így tovább. Mérhetetlen örömmel tölt el a megtiszteltetés, hogy a bizonyos elsőit nekem adja, arról pedig ne is beszéljünk, hogy mindezek nem kicsit képesek alkalomadtán felizgatni. És az ezzel kapcsolatos aggályom is hamar megszűnt. Bár az elején nekem kellett sokszor kezdeményezni, és belevinni Kookot a „rosszba", de idővel ő is felvette velem a tempót, és nem kevésszer volt az, hogy ő hívott el randira vagy vágott éppen finoman a falnak egy hevesebb csókcsata közben.

Annyira örülök neki, hogy ő a szerelmem, és soha nem fogok tudni neki elég hálás lenni, hogy adott egy újabb esélyt, ezért is akarom, hogy egyetlen szálka sem legyen a kapcsolatunkban.

-Mi a baj, Nyuszi? -kérdezem duruzsolva, áttérve hátának cirógatásához.

-Csak fáradt vagyok, picim -motyogja hasamba, ami megmosolyogtatott.

-De hetek óta nem lehetsz mindig „fáradt".

-Ilyen az egyetem, szerintem neked pont nem kell magyaráznom.

-Jó -sóhajtottam. -De ennél szerintem sokkal többről van szó. Ismerlek nagyon jól, szívem, és vizsgaidőszakban sem voltál olyan, mint most. Mi bánt? Valamit rosszul csinálok, vagy...

Nem hagyta befejezni mondanivalómat, mert felnézett szemeimbe, s immár két kezemet kulcsolta össze az övével.

-Nincs veled semmi baj, édes -mondta határozottan. -Most azt hiszem velem van a baj -sütötte le szemeit.