Jungkook szemszöge:
Nem szeretem szenvedni látni az embereket. Látni könnyes szemeiket, lefelé görbülni ajkaikat, megtört testtartásukat... És ez hatványozottan igaz, ha arról a valakiről van szó, akit a legőszintébben szeretek.
Az évnek ez a szakasza mindig is nehéz volt Taehyungnak. A bizonyos nap előtt már egy héttel nagyon magába fordul. Nem törődik senkivel, még velem sem, és ilyenkor azt sem engedi meg, hogy akár csak megérintsem. Pedig én segíteni akarok neki, és az ölelésemmel meg akarom nyugtatni. De elfogadom, hogy ha neki az segít, ha pár napra ellök magától. Csak fáj kicsit... De utána minden visszatér a kerékvágásba. És hát, az ő helyében lehet én is így tennék.
Borzasztóan szerettem őt az első perctől fogva, hogy megláttam, de valahogy mindig megbújtam a háttérben. Végig néztem, ahogy Jong-hyunnal egymásba szerettek és jártak. Nagyon nem volt könnyű, de mindig támogattam hyungomat, mert láttam, hogy boldog. Márpedig, ha Ő boldog, akkor én is boldog vagyok, még akkor is, ha Ő nem velem akar boldog lenni.
Szerelme halálakor rettenetesen magába zuhant az én kicsi Alienem, és teljesen kifordult magából. De én mindig ott voltam mellette, és igyekeztem támogatni, hátsó szándék nélkül. Ám amikor egyszer a fűrdőben találtam rá begyógyszerezve, el nem tudom nektek mondani, mennyire megijedtem. Akkor és ott 3 napig nem ettem semmit, inni is alig, aludni egy percet sem, mert inkább mellette virrasztottam a kórházban. Amikor felébredt, és megbeszéltük a dolgokat, könnyek között dorgáltam meg, és ígértettem meg vele, hogy soha nem fog itt hagyni. Mert nekem is szükségem van ő rá. Ez volt az az eset, amikor elkezdtünk az eddiginél is közelebb kerülni egymáshoz, és ma már ott tartunk, hogy már ő is szerelmet vallott nekem.
Kicsit féltem a dologtól, mert tudtam, hogy még nem dolgozta fel első párja elvesztésének a traumáját. Nem egyszer kérdőjeleztem meg az érzéseit felém. Mi van, ha csak őt akarja látni bennem, ha nem magam miatt szeret? Most már annyira nem foglalkozok ezzel a kérdéssel, de akaratlanul is fel-feljön néha. Én már nagyon vágyok rá minden értelemben, és már kész lettem volna lefeküdni is vele. De ő eddig mindig visszautasított, ami nagyon fájt mindig. Ugyanakkor megértem a helyzetét, soha nem is tettem szóvá a problémámat. Most úgy vagyok vele, hogy ha késznek érzi magát, majd ő fog kezdeményezni.
Három éve, hogy a szerelmemnek megváltozott az élete, és megint a temetőben vagyunk. De most sokkal másképp viselkedik. Alig sír, nem zárkózik el mindenkitől, még tőlem sem. Csak simán szomorú. Amikor megkért arra, hogy maradjak a sírnál akkor is, amikor a volt párjához beszélt, nagyon meglepett, és későbbi mondandója kapcsán elég rendesen meghatódtam. A csókja pedig kifejezetten meglepett, ugyanakkor melegséggel töltötte el a szívemet.
A hazaút csendben telt el, de ő közben halkan még sírdogált néha. Annyira sajnálom szegényt. De azt hiszem, mintha most már sokkal jobban viselné a dolgot. Majd lehet beszélgetek vele róla. Amúgy is, a dorm ma csak a mienk, ugyanis a srácok a TXT-hez átmentek egy filmezős-piszipartis estére. Eleinte nem akartak menni, hiszen ez a nap fontos Tae számára, de hyungom meggyőzte őket, hogy nincs semmi baj, kapcsolódjanak ki, ha már egyszer magadatott a lehetőség. És így legalább mi is kettesben maradhatunk.
Az előszobába érve levettük a cipőt, kabátot. Taehyung hozzám lépett, arcomra simított, majd lágyan elmosolyodott. A mosolya őszinte volt.
-Mit szólnál, ha a kedvenc kimchidet készíteném el neked?
-Hmm, rendben -mosolyodtam el én és, majd kisvártatva kicsit bizonytalanul, de megkérdeztem: -Megcsókolhatlak?
-Hát persze -azzal ajkaira hajoltam, és egy szerelmes csókban részesítettem. Tettekben is ki akartam fejezni neki, hogy mennyire szeretem.
Bár én csak egy kis csókot terveztem, szerelmem elmélyítette azt, amit semmi pénzért nem szakítottam volna meg. Még jobban belém kapaszkodott, míg én még közelebb húztam magamhoz a derekánál fogva, miközben szívem csak hevesen dobogott. Mi ütött ebbe a fiúba?
Míg ő főzött, én az egyik széken ülve néztem kecses alakját, szemeibe hulló haját, és hallgattam, ahogy halkan dúdolgatta az egyik szólószámomat, az Epiphanyt. Eddig ilyenkor mindig a halott kedvese számait énekelgette, de most az enyémeket, és olyan jó volt hallgatni.
A vacsorát csendben ettük meg, mindketten el voltunk foglalva a magunk gondolataival. Utána átültünk a nappaliba. Élveztük a minket körülvevő csendet. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a mellettem lévő Taehyung elkezdte ujjaival hátamat finoman masszírozni, amiről elégedetten sóhajtottam fel. Külön kitért nyakamra, majd ujjait tincseim közé vezette, én meg nem győztem élvezni tettét. Mióta ilyen figyelmes velem ezen a napon?
Hamarosan abbahagyta tevékenységét, ölembe ült. Puszit hintett ajkaimra, majd mélyen szemembe nézve suttogta:
-Kook, nagyon vágyok rád. Azt hiszem, eljött az idő.
Meglepődtem, nem is kicsit.
-Mi?!
-Azt hiszem késznek érzem magamat. Arra.
-De hisz...
-Tudom -vágott közbe. -De Jong-hyun már a múlt. És te vagy az én jelenem és jövőm. Tudom, hogy néha még gyenge vagyok, de rájöttem, hogy most már sikerült magamat túltennem. Most már rád fogok csak fókuszálni -simított arcomra. -El nem tudom mondani, mennyire vágyok arra, hogy végre testileg is egyek legyünk, szerelmem -susogta vágyittasan szavait.
Én nem tudtam, mit mondjak hirtelenjében. Végre nekem adta magát, abban az értelemben is. Lehet, hogy én vagyok a domináns, de most akaratlanul is egy könnycsepp legördült arcomon. Odaadta magát!
Szenvedélyesen csókoltam meg, de ő végig döntött a kanapén. Remegő ujjaival elkezdte kigombolni ingemet, majd mikor azzal végzett, arrébb söpörte a ruhadarabot, és felső testemet bámulta megigézve.
-Csodálatos -suttogta izgatottan, mikor izmos felsőtestemet, kockáimat elkezdte finoman simogatni, amitől sóhajtottam egy nagyot. Erre ő elkezdte apró csókokkal behinteni testemet, fokozva élvezetemet. Belső combomat is elkezdte farmeren keresztül simogatni, ami a gyenge pontom. Ám megelégeltem, hogy eddig csak az dominált, aki éppenséggel alul fog lenni, így egy hirtelen mozdulattal fordítottam helyzetünkön, amit megszeppenve fogadott. Miközben egy szenvedélyes csókba invitáltam, én is elkezdtem kigombolni ingjét. Mindig is imádtam szálkás felsőtestét, amit ruhái nem nagyon emelnek ki. Nem baj, hiszen így csakis én láthatom!
-Biztos, hogy tényleg akarod? -kérdeztem meg a biztonság kedvéért, amire egy szerelmes mosollyal bólintott.
Aznap este immár testileg is eggyé váltunk, és azt éreztem, hogy ezzel beteljesült a mi szerelmünk. Annál a bizonyos csóknál a temetőben tényleg egy új korszak kezdődött el az életünkben, a szerelmünkben. Most már nem tekintünk hátra, hanem csak éljük a jelenünket, miközben bizakodóan pillantgatunk a jövő irányába is.
------------------------------------------------
Drágáim! Hogy tetszett a soft befejezés? Remélem nem orroltok meg, hogy pont a "nagy izgalmak" előtt fejeztem be a történetet. 😅😊
Milyen jellegű sztorit szeretnétek olvasni következőként? 🙄🐰😍
YOU ARE READING
Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)
FanfictionMindegyik esőcseppben egy kicsiny világ rejtőzik. Más színek, hangulatok, érzések, szituációk. Ha jobban beléjük nézünk, és nyitott szívvel olvassuk, nagyon sok mindent megérthetünk belőlük. Ezek után pedig az eső nem egy szürke, szomorú jelenségnek...