Esőcseppek (BTS Taekook Oneshotok)

The Art of Touch (Taekook ff.)

Jungkook szemszöge:

Az egész egy fogadással kezdődött. Ki mással, mint az én drága egyetlen, legfiatalabb hyungommal a csapatból? Igenigen, Taehyung. Rendszerint kötöttünk fogadást a legapróbb baromságokon, mint például: adott reggelen a sofőr 17 vagy 19 perc alatt fuvaroz el minket a Big Hithez, vagy például melyikünk kel fel hamarabb reggel. Imádok ezzel a hülyegyerekkel bármit is csinálni, kezdve a 0-24-ben való ökörködéstől, a legapróbb dolgokon való vitatkozásokon ár egészen az éjszakába nyúló mély beszélgetéseket. Afféle testvérpár vagyunk mi már, kisbanda a bandában. Együtt aludtunk, edzettünk, énekeltünk. Így a kapcsolatunk egyre csak erősödött. Kívülről bárki azt hihetné, egy pár vagyunk, de nincs köztünk több barátságnál. Vagy mégis? Magam sem tudom. Az idő múlásával nagyon közel került hozzám Taetae nemcsak lelkileg, testileg is. Nem kertelek, de igenis bejön nekem. A sötétbarna haja, csokoládészínű szemei, kreol bőre, ajkai, amik nagyon puhák lehetnek. Bizonyára most azt gondoljátok, fülig szerelmes vagyok belé, és lehet igazatok is van. De mindig ott van bennem: ő biztos nem így érez felém. Ha vonzódna is -aminek vannak jelei-, az csak azért van, mert nem tud másokkal érintkezni mi hatunkon kívül. És talán emiatt nem lovagoltam bele magamat az érzéseimbe, és ezért nem alakult szerelemmé. Ugyanakkor nagyon gyengéd érzések kötnek ehhez a fiúhoz, és talán ezért érzem azt, hogy belőlem az elsőt simán odaadnám neki. Az első csókot... és akár az első szeretkezést is...

Mivel én találtam el legjobban, hogy hányadik kör után fog a Yoongi-Hoseok-videópárbajban a mi Sugánk nyerni (7. kör lett végül), Taetaenek kell a fogadás szerint egy kívánságomat teljesíteni. Sokat agyaltam rajta, mi lehetne, mert olyan dolgot akartam, amivel több időt tölthetünk együtt a zsúfolt napok miatti „egymásidő" kiesése végett. Így esett a választásom egy nyugis szombat délelőttre, amikoris a nappali kanapén telefonozó hyungomhoz léptem, és a fülébe súgtam:

-Megvan a kívánságom. Masszírozz meg!

Kissé elkerekedett szemekkel vizslatott, majd elővette perverz mosolyát.

-Csak nem erotikus masszázsra vágyik a nyuszifiú?

-Hagyjál már -nevetek fel.

-Na, gyere! Azzal közös szobánk felé vesszük az irányt.

-Vedd le a pólódat -adja ki a parancsot Taetae.

-Minek? -kérdezem meglepetten, a tipikus Jungshookos nézésemmel (mindenki tudja, milyen az xd).

-Sokkal kényelmesebb úgy.

Hát oké, mondom magamban. Leveszem az említett ruhadarabot, és hasra feküdve szétterülök az ágyon. Taehyung leül mellém, és elkezdi ígéretét beváltani. Először csak az ujjbegyeivel cirógatja, éppen súrolva a hátamat, vállaimat, ami jól esik, de fáradt testem többre vágyik, így elkezdek mocorogni.

-Hyuuuuung, csináááld mááár keméééényebben -nyöszörgöm.

-Türelem, mindennek eljön az ideje -kuncog egyet masszőröm. Most, hogy így mondja, mégis jobban élvezem. Olyan finoman csinálja...

Hamarosan a gyengéd simítások erősödnek, és egyre erőteljesebben nyomkodja hátamat. Kezei elérnek vállamhoz, és amikor azokat a bizonyos stresszcsomókat elkezdi nem túl finoman feloldani, nem bírom ki reakció nélkül.

-Ahhh, Taetae, nagyhon jhóó... Hahh, mégh jhobbhaan...

Sikerült teljesen ellazítania, pedig én az a tipikusan befeszülős fajta vagyok. Ez a fiú kihozza belőlem a legjobbat. A derekamat is megmaszírozza, pedig ahhoz nagyon kevesen nyúlnak hozzá, kivéve én, ha magamat ölelgetve alszok el. Legvégül pedig a gyengepontomat kezdi el kényeztetni: a nyakamat. Két kezével, nagyon óvatosan kezdi el nyomogatni. Nem egyszer nyögök fel, mert egyszerűen isteni, ahogy csinálja. Az egyik csigolyámhoz érve pedig szó szerint rátapintott a lényegre.