𝕊𝕖𝕞𝕞𝕚𝕤𝕖́𝕘 |𝐍𝐚𝐦𝐉𝐢𝐧 𝐟𝐟|

10.

- A Kimchi kész és már úton van Namjoonhoz, mosás pipa, Rapmon szintén, még a vacsora nincs, szóval a konyha rendbe rakása az étel elkészülte után is ráér - haladok sorba a teendőim listáján hangosan, mivel így jobban felfogom a dolgokat és jobban tudatosul bennem ha hallom is. - A Jjajangmyeon elkészülte közben még majd ki kell teregetnem és a takarítás is hátra van. Ennek a maradék három dolognak meg kell lennie.... - a fali órára pillantok - egy órán belül.

Fáradtan szívom be, majd fújom ki a levegőt. Fáradt vagyok. A kimchi elkészítését youtube videóról néztem Taehyung telefonjáról, így nagyon problémás volt a dolog és reggel óta szinte egy falatot se ettem, arról nem is beszélve hogy a fájós lábammal rohangálok fel-alá. Nem mintha panaszkodhatnék. Jól meg vagyok fizetve és a tartozásomat is vissza tudom így fizetni. Namjoonnak csak egy csicska kellett, nekem viszont ez egy jó lehetőség.

Nyújtózkodom egyet és a jegyzetfüzetért nyúlok ami a pulton van, viszont elfeledkezem a mankómról. Amint elengedem, az elkezd dőlni. Ügyetlenül kapok utána, aminek az eredménye az, hogy a jegyzetfüzetet véletren leverem a pultról és a földön köt ki.

Rapmon a zaj miatt egyből a konyhába siet hozzám, én pedig még pont időben felkapom a parkettáról a füzetet, hogy ne tegyen kárt benne a kutya. Ellapozódott és egy olyan részen nyílt ki, ahova még Namjoon jegyzetelt.

"Forever rain" - áll a tetején azt hiszem angolul. A nővérem tanított pár szót mikor kicsi voltam. A "forever" jelentésére innen emlékszem, viszont hogy mi az a "rain", azt nem tudom.  A jegyzet nagy része szerencsémre koreaiul van, de a "forever rain" többször ismétlődik a későbbiekben.

Kíváncsian kezdem olvasni a sorokat.

"Kicsit lassabban akarok lélegezni, mert általában az életem és a rapem túl gyors"

"Még mindig az élet túsza vagyok, nem azért élek, mert nem halhatok meg"

"Nem leszek magányos, amikor leszállsz. Kérlek maradj mellettem is."

- Ez...ez egy dalszöveg - állapítom meg, magam elé suttogva. Egyből rá akarok keresni neten, viszont Taehyung már elment, így a telefonja sincs itt. Tényleg kell egy nyamvadt okos telefon. Eddig egyáltalán nem hiányzott, ma viszont már minimum 5-ször szükségem lett volna rá. A gond viszont ott kezdődik, hogy semmit nem értek az okostelefonokhoz. Nem elég hogy nem tudom milyet vegyek, de aztán használni se tudom majd.

Megrázom a fejemet, hogy vissza térjek a valóságba, hiszen még nagyon sok a teendő amíg haza nem ér a ház tulajdonosa. Azonban hiába. Főzés és teregetés alatt végig csak a dalszövegre tudok gondolni. Nem bírom elhinni hogy ezt Ő írta. Egyszerűen nem megy.

Hirtelen meggondolatlanságból felkapom a jegyzetfüzetet és kikeresem a dalszöveget, majd hátrébb, illetve előrébb lapozok. Leginkább dalszövegeket találok, ugyan ezzel az írásmóddal. Ezek szerint tényleg ő írta, hiszen nem lehet másé a füzet, nem igaz? Az aláírása és a dátum is ott található mindegyik mellett. A "Forever rain"-t például tavaly írta a dátum szerint. 2018-ban.

Az ajtó nyílásának hallatán eldobom a kezemben tartott jegyzetfüzetet és vissza fordulok a Jjajangmyeon-hoz.

Hallom ahogyan Namjoon átveszi a cipőjét, és ezalatt az idő alatt sikerül rendezni a heves szívverésem. Olyan érzésem van mintha rajtakaptak volna valamin. Pedig valójában időben átlapoztam a Jjajangmyeon recepthez.

Namjoon átvette a cipőjét a benti papucsára, és abban közeledik a konyha felé, ahonnan a hangokat hallja. Azokat a hangokat amiket én csapok miközben igyekszem kicsit nagyobb rendet varázsolni. Nagyon nagy piszokkal jár hogy főzök, hiszen nem szoktam. Még nem szoktam hozzá teljesen és jól akarom csinálni.

- Ezt te fogod feltakarítani - jelenti ki egykedvűen és átsétál a nappaliba, majd levetődik a kanapéra.

- Mindjárt készen van a Jjajangmyeon-ja - mondom egy kis hallgatás után.

- Az jó. Éhes vagyok és forrón nem ehetem - hirtelen pattan fel a helyéről és átsétál a polchoz. - Még nem takarítottál vagy hanyag munkát végeztél? - kérdi.

- Még nem jutottam el odáig, de amint elkészül a vacsorája, máris nekilátok...uram - igyekszem illedelmesen beszélni. Az előtte lévő főnökeimmel is tisztelettel beszéltem, de ők nem voltak iszonyat gazdag szupersztárok.

- Addig nem mehet haza amíg készen nincs a mai teendőivel. Utána leléphet. És ne zavarjon féllábú.

Bólintok és ....

- Sssz