𝕊𝕖𝕞𝕞𝕚𝕤𝕖́𝕘 |𝐍𝐚𝐦𝐉𝐢𝐧 𝐟𝐟|

22.

"Nem nagyon érdekel a mondandója, viszont a Taehyungos dologra felkapom a fejemet."

- Dehát ő szabit akar kivenni a jövőhétre. Elutazik. Már lerendezte a szállást, a programokat, a repülőjegyet. Egy vagyonba került - ellenkezem. Minden alkalommal mikor Tae fuvarozott, alkalmam nyílt beszélgetni vele és azt is elárulta hogy ki az a szerencsés akit el akar csábítani ezzel az úttal. Mindketten szabadságra mennek a következő héten. Taehyung pedig nagyon sokat dolgozott azért hogy első osztályú utazást biztosítson kiszemeltjének, aki arra számít hogy csak egy kollégát támogat abban hogy az elutazzon az unokatestvére esküvőjére.

- Ha most volt rá pénze, legközelebb is lesz. Megmondom neki hogy most nem mehet szabira.

- El tudok egyedül jönni, ne büntesd emiatt Taet! Mindig olyan jó volt hozzád, hogy lehetsz ennyire szívtelen? - csodálkozom és annyi harag meg hitetlenség van bennem, hogy az udvariaskodás teljesen kimegy a fejemből.

- Magadnak köszönheted. Te nem jöttél el magadtól a kórházba és fertőződött el a sebed!

- Hihetetlen vagy. Hogy lehetsz ennyire önző?

- Vigyázz a szavaidra! A főnököd vagyok!

- Bárcsak ne lennél az. - Amint kimondom, megbánom szavaim, de már nem vonhatom vissza.

- Hát.. - Namjoon láthatóan keresi a megfelelő visszavágást - Sajnos az vagyok és még jó ideig el kell viselned.

A helyiségben beáll a csend. Végül Namjoon sarkon fordul és kiviharzik a szobából, én pedig vissza fordítom a fejemet az üveg felé.

Hogy lehet ilyen nemtörődöm? Mindig ilyen volt vajon? A természeténél fogva ekkora önző? Vagy a hírnév tette ilyenné? Esetleg a pénz? Ha nekem lenne ekkora vagyonom, én is ilyenné változnék? Nem. Nem hiszem. A mamának megfelelő gyógyszereket és orvosi ellátást biztosítanék belőle. A kicsiknek ruhákat és normális ételeket vennék. A maradékot rászorulóknak adnám, vagy ételt és ruhákat vennék és osztogatnám a szegény negyedben. Olyan sokaknak szükségük van rá. Vannak akik napok óta éheznek, és ha adnék nekik valamennyit, az egyenesen a megváltás lenne számukra. Lehet csak ennyire van szükségük. Egy apró löketre, hogy talpra álljanak és megpróbálják rendbe hozni az életüket. Hogy szerezzenek valamilyen munkát és jó életük lehessen.

Hangok zavarnak meg álmodozásom közepén, mire a velünk párhuzamos világot kezdem kémlelni. A fiatal nővér az. Egy kerekesszéket tol maga előtt, amit a fal mellé állít.

-----------

A fekvő gipsz hamar a lábamra kerül és ebben tényleg nehezen tudnék járkálni. A nővér segít a székembe ülni és miután vissza is öltözök a saját ruhámba, kitol az épületből, egészen a parkolóba, ahol egy fekete autó előtt megáll. Ez Namjoon kocsija.

A nővér elsétál, a járműből pedig Taehyung pattan ki, hogy segítsen beszállni, a kerekesszéket pedig a csomagtartóba teszi.

- Tae... figyelj én... még megpróbálok beszélni Namjoonnal....

- Nem kell. Felesleges. Nem fog tágítani - rázza a fejét Tae, lemondóan.

- Sajnálom... nem akartam hogy ez legyen. Próbáltam beszélni vele, de...

- Igen. Tudom milyen. Semmi baj. Nem a te hibád - húzza szomorú mosolyra ajkát, biztatás képen, de hiába. Életem végéig bűntudatom lesz emiatt, ha nem tudom valahogyan meggyőzni Namjoont hogy másik sofőrt alkalmazzon arra a kis időre és ne kelljen Taenek lemondania az utat. Annyira várta hogy elmehessen Vele.

- Még Jungkooknak is biztosan lesz egy-két szava Namjoonhoz, ha ezt megtudja. Ha tud rá hatni, talán még nincs minden veszve.

- Neki? Megússza hogy a szabiját rám pazarolja. Szerintem még örül is neki...

- Dehát miért gondolod ezt? Nem az úton akartad neki bevallani az érzéseidet? - értetlenkedem.

- Nem tudom...Azóta agyaltam ezen és talán mégse az lenne a legjobb alkalom. Tudod.. ha nem viszonzottak az érzései, az egy hetes út hátralévő része kb pokollá válna mindkettőnk számára. Talán egyből haza is jönnénk.

- Oh..ez igaz. DE ha viszonzottak az érzéseid, akkor egy csodás hetetek lehet Párizsban, együtt.

- Már úgyis mindegy. Egyik se lesz...

Erre nem tudok semmit mondani. Tudhattam volna hogy ez lesz. Felelőtlen voltam és most baszhatom. Miattam...vagy inkább Namjoon miatt Jungkook és Tae cseszhetik az útjukat...