23.

223 20 51
                                    

Taehyung leparkol a lakásunk előtt, majd segít feljutni a lépcsőn és egészen a bejárati ajtóig kísér.

- Köszönök mindent... És tényleg sajnálom... Még ma beszélek Jungkookal, hátha tud valamit tenni - erőltetek egy apró mosolyt az arcomra.

- Aranyos tőled. Remélem sikerrel jársz - veregeri meg a vállamat. - Most... Mennem kell - int a háta mögé kínosan.

- Persze, menj csak. Késő van.

- Jó éjt! - köszön el, majd sarkon fordul és elsétál, én pedig elkezdem elő keresni a kulcsomat. A táskámban matatok, ahol az új telefonomat is meglátom. El is feledkeztem róla. Egy csomó nem fogadott hívásom van. Mindegyik mamától. Biztosan nagyon aggódott értem...

Benyitok a lakásba és nagy nehezen átgurulok a küszöbön a székemmel. Még ügyetlen vagyok vele, most irányítom először magamat egy ilyenben.
Bezárom az ajtót, és a konyhába gurulok, de nincs itt mama. Lefeküdt volna? Vagy éppen altatja a kicsiket?

Előveszem a telefonom és kikeresem Jungkook számát. Muszáj beszélnem vele erről. Hátha ő meg tudja győzni Namjoon-t.

- Halló? - szól bele egy fáradt hang a telefonba.

- Jungkook, bocsánat hogy ilyen későn zavarlak, viszont valamiről tudnod kellene...

- Mi lenne az? Baj van?

Nagy levegőt veszek és belekezdek a mondanivalómba. Amint a végére érek, Jungkook dühöngeni kezd.

- Hát ezt nem hiszem el! Hogy válhatott ilyen undorítóvá? Beszélek a fejével!

- Ha nem válna be... Az megoldás hogy felmondok? Akkor Taehyungot nem küldhetné elém, nem? - gondolkodom hangosan. Megteszem ha ez segít, még ha óriás adósságot is varr a nyakamba.

- Ne! Nem hiszem hogy ez így működne. Namjoon makacs. Ha felmondasz is, nem fog elengedni minket szabira. Beszélek vele, ne aggódj emiatt. Ha pedig mégis felmondanál, segíteni fogok neked, rendben? De akkor azért tedd mert egy faszként viselkedik. - Elcsodálkozom.

- Ilyet... Szabad mondani a főnöködre? Nem támogatnod kellene? - értetlenkedem.

- De igen. Azt teszem. Vissza terelem a helyes útra!

- Jinie? - jelenik meg a konyha ajtajában a mama. Felemelem mutató ujjamat, hogy tudja, várnia kell egy pillanatot mert telefonálok.

- Most mennem kell, de majd hívnál vagy írnál hogy akkor mi a helyzet?

- Persze. Majd írok. Kössz hogy szóltál - köszön el Jungkook.

- Én köszönöm hogy beszélsz vele - felelem és megszakítom a hívást.

- Kivel beszéltél? Hogy vagy? Olyan felelőtlenül viselkedtél már megint. Mondtam hogy nem kellenek nekem a fránya gyógyszerek és először a kicsikről és magadról gondoskodj! - érdeklődik a mama, közben egyből a dorgálást is elkezdi.

- Jungkookal beszéltem. Namjoon menedzserével és megvagyok. Ne haragudj hogy aggódnotok kellett és hogy nem értem haza időben... A vacsora így elmaradt és a kicsik is biztosan sokáig vártak miattam - húzom el a számat bűnbánóan.

- A vacsora miatt ne aggódj, Joonie gondoskodott rólunk amíg téged a kórházban kezeltek. Annyi finom ételt hozott, és Eununak is aláírta a poszterét. Nagyon rendes fiú - meséli mama, én pedig szóhoz se jutok.

- Joonie? - próbálom feldolgozni a becenevet és először fel se fogom hogy kiről beszél. - Kim Namjoon itt járt? - hüledezem.

- Bizony hogy itt. Azt mondta hogy miatta nem tudtál jönni időben, és hogy sajnálja amiért olyan sokat távol vagy a munka miatt. Elárulta hogy nagyon nagy segítsége vagy és bánja amiért nem vette észre előbb hogy rosszul vagy. Nagyon lelkiismeretes és helyes fiú. Jó volt látni hogy őt nem változtatta meg a hírnév. Pont olyan mint amilyen fiatalként volt - áradozik róla mama.

- Mi? Mi az hogy fiatalként? Tudod milyen volt? Honnan? És biztos hogy AZ a Kim Namjoon volt itt? - Még mindig nem tudom felfogni hogy mama ugyan arról az emberről beszél aki a főnököm.

- Igen, igen, ő volt. És onnan ismerem hogy tanítottam őt.

Ledermedek a válasz hallatán.

- Mi?

- Általános iskolában az osztályomba járt. Már akkor is az volt a terve hogy rapper legyen, de ennek ellenére, jó diák volt. Sokat tanult és nagyon jó jegyeket szerzett. Angolból volt az egyik legjobb, de minden évben kitűnő bizonyítványt mutathatott fel. Jungkookal ellentétben. Na ő, szörnyű diák volt. Mindig bajba keveredett és általában Namjoon húzta ki a pácból.

- Jeon Jungkook és Kim Namjoon osztálytársak voltak, ráadásul TE tanítottaf őket??? És AZ a Namjoon itt járt a házunkban??

𝕊𝕖𝕞𝕞𝕚𝕤𝕖́𝕘 |𝐍𝐚𝐦𝐉𝐢𝐧 𝐟𝐟|Where stories live. Discover now