Anime Preferences |Befejezett|

▪️Amikor törődnek veled▪️

〰️ Okita, Dazai, Todoroki 〰️

Okita

Egy nagyon fárasztó napod után értél haza, és nagy meglepetésedre Okita nálad tartózkodott. Amikor megláttad őt a kanapén heverészni, csak köszöntél neki, és már le is ültél a kanapé másik végébe, és unottan nézted a tévét. Okita furcsállta ezt, és szóvá is tette.

  - Máskor rámugrasz - jegyezte meg meglepve.

  - Fáradt vagyok.... - szóltál nyűgösen - Egésznap ide-oda rohangáltam a munkahelyemen és még az újoncot is nekem kellett betanítani. Elfáradtam. Nagyon - szóltál halkan.

  - Gyere ide - szólt kedvesen, és feléd tartotta a kezét.

Te fáradtan fogtad meg, míg ő óvatosan magára húzott, te pedig a fejedet a mellkasára tetted, és elfeküdtél barátod testén.
  Okita teljesen más volt, amikor veled volt. Olyan közvetlen volt veled, akárcsak a nővérével. Előtted képes volt annyira lebontani a falait, mint előtte, éppen ezért veled is rettentően kedves volt, és törődő.
Barátod magához ölelt az egyik kezével, míg a másikkal a hajadat cirógatta.

  - Hoztam kaját, majd később megesszük? - kérdezte, miközben hajadba puszilt.

  - Aha. Viszont szerintem befogok aludni lassan - közölted vele álomittas hangon.

  - Aludj, én itt leszek - bújt hozzád, majd nyakadba is adott egy puszit - Ha bármire szükséged van szól. Rendben?

  - Köszönöm, Okita - bújtál hozzá barátodhoz, miközben a mellkasod megtelt melegséggel.

Okita csak magához szorított, te pedig hamar elaludtál meleg ölelésében.

Dazai

Éppen a piros napjaidon voltál, és megmondtad Dazainak, hogy jelenleg nem szeretnéd a nyávogását hallani. Dazai pedig megértette, és helyette babusgatni kezdett téged.
  Csinált neked teát, elment gyógyszerért, hozott csokoládét, és engedte, hogy úgy feküdj rajta, ahogy akarsz. Dazaira feküdtél, és az arcodat a nyakába fúrtad, míg ő a hátadat simogatta.

  - Hogy érzed magad, kincsem? - suttogta a füledbe.

  - Fáj és görcsöl a hasam - szóltál, szinte már síró hangon.

  - Várj picit akkor - szólt Dazai kedvesen, majd óvatosan letolt magáról, és a hátadra fordított, majd melléd feküdt.

Dazai feljebb húzta a pólódat és az ujjaival cirógatni kezdte a hasadat, miközben az arcodra adott puszikat és sikeresen meg is tudott téged csókolni, amivel picit el is terelte a figyelmedet a rossz érzésről.

  - Szeretnél még puszit? - kérdezte mosolyogva.

  - Szeretnék - szóltál halkabban.

Dazai belepte az arcodat édes puszikkal, a hasadat pedig tovább simogatta és cirógatta, mellyel nagyon is sokat tudott neked segíteni.

Todoroki

Lányfocira jártál, és a legutóbbi edzésen szereztél pár sebet is, mivel a kinti bitumenes pálya nem kímélt téged. A lábadat felhorzsoltad, a kezeden lejött kissé a bőr, a combodat beütötted, melynek következtében egy hatalmas lila folt lett rajta.
Fáradtan és izzadtan, át sem öltözve, edzőcuccban mentél át barátodhoz, mivel megbeszéltétek, hogy a mai napon átmész hozzá edzés után. Todoroki amikor ajtót nyitott neked, eléggé megszeppent azon, hogy mennyire koszos vagy és az újonnan szerzett sérüléseidet is alaposan végignézte.

  - Történt valami? - kérdezte egyből, köszönés helyett.

  - Edzésen kicsit túl sokat estem - magyaráztad, majd egy puszit adtál a szájára.

Todoroki beengedett téged, és amint a nappaliba értetek, ő leültetett téged az kanapéra.

  - Mi az? - néztél rá értetlenül.

  - Csak maradj ülve - nézett rád semlegesen, majd eltűnt pár percre.

Nem értetted, hogy mégis miért csinálja ezt, de aztán amikor visszatért egy dobozzal, melyben tudtad, hogy fertőtlenítő és ragtapasz van, rájöttél.

  - Todoroki, túlélem. Tényleg - néztél fel barátod gyönyörű szemeibe.

Ő nem is figyelt rád, csak leguggolt éled, majd elkezdte lefertőtleníteni a sebeid.

  - Oh... - állt le hirtelen - Vagy előbb elmentél volna fürdeni? Mert elmetsz, ha szeretnél.

  - Nem kell, tökéletesen megvagyok, de azért köszönöm - simogattad meg barátod arcát, majd hálásan néztél rá - Köszönöm, hogy lekezeled a sérülésemet.

  - Bármikor - ajándékozott meg egy mosollyal téged, majd két lábad közé mászott, miközben térdelt, és arcodra pillantott - Máskor...Vigyázol jobban magadra? - kérdezte halkabban.

  - Igen. Ígérem - néztél rá kedvesen.

Ő csak rádmosolygott, és közelebb hajolva hosszan megcsókolt téged.