1. fejezet

428 8 0
                                    

Egy újabb unalmas nap az irodában. Mostanság nem igazán kapunk érdekes ügyeket és őszintén szólva egy kicsit már kezdem unni az öreg néniket, akiknek vagy a pénztárcájukat lopták el vagy a szárítóról az alsóneműjüket, volt nemrég arra is példa. Nem igazán ezért vagyok itt, ennél többet szeretnék.

Apám sosem értette miért lettem nyomozó. Mindig is szerette volna, ha a nyomdokaiba lépek és én is az üzlettel foglakozom. Nem tudnám azt mondani, hogy egyáltalán nem jött ez össze, én is szoktam a csapatával foglalkozni, talán túl sokat is. Mások szerint sokat, nekem ez a normális. A munka, ami az életem.

Mert, hogy magánéletem nem nagyon van, sose volt igazán. Voltak hosszabb-rövidebb kapcsolataim, de nem volt még meg az. Már évekkel ezelőtt elköltöztem otthonról, azóta a cicámmal élek egy bérelt lakásban. Persze apa felajánlotta, hogy vesz nekem egyet, de hallani sem akartam róla. Ez az én életem, nekem kell megdolgoznom érte, nem szeretnék tartozni senkinek semmivel.

Lassan elalszom itt az irodámban. Pár hét múlva lesz egy verseny, amire el kell utaznom apával, megkért rá. Nem igazán szoktam, talán ennyire nem is folyok bele, de talán ideje is volt már, addig viszont még sok meló van és fontos kérdések is nyitottak még a jövő évvel kapcsolatban, amin már most 110%-on kell dolgoznunk. Ez ilyen. Pár perc múlva mintha meghallották volna néma segélykiáltásaimat a lassan fojtogató unalomtól, kopogtak.

-Szabad! -kiáltottam.

-Elnézést, Ms Wilson, lenne itt egy ügy, amiben magára lenne szükség -nyitott be egy kollégám, nekem meg felcsillant a szeme.

-Hála az égnek, már kezdtem elgondolkozni azon, hogy előre állítsam az órákat. Miről lenne szó?

-Egy igen bizalmas ügy, a sajtónak nem igazán kéne bármit is megtudnia...

-Na, kíváncsi vagyok, hogy melyik sztárocska balhézott már be megint drogosan vagy ilyesmi, általában ez szokott történik -kulcsoltam össze állam alatt ujjaimat, miközben az íróasztalomon könyököltem.

-Kicsit másról van szó, inkább nézze meg -adta át a dossziét, én pedig egyre izgatottabbá váltam, miközben kinyitottam.

Zsarolva [Sebastian Vettel]Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon